Levéltári Közlemények, 87. (2016)
1956 - Levéltár és egyház a forradalomban - Eörsi László: Budavár 1956-os ostroma. Tűzvész az Országos Levéltárban
I Budavár 1956-os ostroma. Tűzvész az Országos Levéltárban Közülük az 54 éves Kerek Mátyás afféle rajparancsnoki szerepet töltött be,10 11 a többiek 18 évesnél fiatalabb diákok és segédmunkások voltak. A Várgondnokság épületében lévőket, a lakókat a felkelők már november 4-én hajnalban felkeltették és leküldték a pincébe.11 Kerek Mátyás eligazítása alapján a csoport fele az épület körül őrködött, a többiek tartalékként az épületben maradtak.12 Később azonban mintegy 30 fegyveres foglalt el tüzelőállást a Vár- gondnokság hivatali helyiségeinek első emeleti ablakainál, a Duna, a Hunyadi János utca és a királyi vár irányában.13 Batthyány felelősségre vont két fegyverest a náluk lévő adó-vevőért, mivel attól tartott, hogy azt a szovjetek bemérhetik.14 Végvári felvette a kapcsolatot a Dísz tériekkel, s visszaemlékezése szerint az itteni vezetőknek is parancsokat osztogatott, felettük is diszponált. A levéltári források többsége viszont három egyenrangú vári parancsnokot említ: Végvári Vazult, Batthyány Bálintot és Magyar (Magyari?) Ferencet. A szerzetes kitér arra is, hogy a fiatalok felelőtlenkedtek a fegyverekkel, ezért legelőször a „ tüzet szüntess!” parancsot adta ki. Ezt alátámasztja az egyik diák vallomása: „...Hüli Lászlóval kettesben a királyi várhoz mentünk, nálam puska, Hüllnél pedig géppisztoly volt, és itt szórakozásból célba lőttünk egy rossz cipőre, majd a Lánchídon lévő tankokra. Amíg a többiektől távol voltunk, a Lánchídon lévő szovjet tankok ágyúval fellőttek a Várba, és egy fal ráomlott egy fiúra az Alagút Duna felöli oldala felett, ahol a többiek el is temették a fiút.”'5 Még most sem tudjuk azonosítani ezt az áldozatot. Ezen a napon több harci eseményre is sor került a Várban. A Várgondnokság épületéből a felkelők átlőttek a pesti oldalra, a szovjet páncélosokra célozva. A szovjetek észlelték a lövések irányát és visszalőttek. A ház tíz belövést kapott, a lakók tiltakoztak. A Várba visszatérő „Szabó bácsi”, a Széna tériek parancsnoka, a függetlenség ügye iránti közömbösségért indulatosan lehordta a lakókat.16 A Várgondnokság elhagyta az épületet.17 * Este egy szovjet ágyúlövedék a raktár- helyiséget találta el, ami kigyulladt. A tüzet végül a felkelők oltották el. A forrásokban közölt dátumok felettébb ellentmondóak, legvalószínűbb, hogy a Várban a két szembenálló fél „testközeli” harca 6-án kezdődött. Ekkor már a szovjetek - főleg a Gellérthegyről - aknával is lőtték ezt a városrészt. 10 Kerek a Horthy-rendszerben csendőr főtörzsőrmester volt, a háborúban előbb az amerikaiak, majd a szovjetek fogságába került. A Rákosi-rendszerben Kazincbarcikára internálták. (Kerek Mátyás vizsgálati dossziéja 3. 1.9. ÁBTL V-20244.) Az I. kerületi kiegészítő parancsnokságon őt nevezték ki a Várba vezényelt csoport vezetőjének. 11 Bársony János tk. 1959. XII. 10. ÁBTL V-146251. 12 Hüli László tk. 1959. XI. 23.; Vargyai József tk. 1959. XII. 1. ÁBTL V-146251. 13 Bársony János tk. 1959. XII. 10. ÁBTL V-146251. 14 Vaj gél Sándor 1959. XII. 10. ÁBTL V-146251. 15 Vargyai József tk. 1959. XII. 1. ÁBTL V-146251. 16 Bársony János tk. 1959. XII. 10. ÁBTL V-146251.; Végvári: i. m. 28. 0. Bársony szerint a felkelők november 6-án délutánig lövöldöztek ki az ablakokon a Dísz téren. 12 Vargyai József tk. 1959. XII. 1. ÁBTL V-146251. 159
