Levéltári Közlemények, 87. (2016)
1946 - a forint bevezetése - Kiss András: Ipari munkásság a hiperinflációban (Forrásközlés)
1 Kiss András Ipari munkásság a hiperinflációban (Forrásközlés) A politikai és gazdasági környezet Magyarország második világháborús vereségét követően katasztrofális pénzügyigazdasági helyzetbe került. A világháborút követő magyar hiperinfláció hátterében olyan „klasszikus” okok húzódtak, mint az áruhiány, a kincstári bevételek jelentős csökkenése és az inflációt elszabadító fedezetlen papírpénz kibocsátása. A gazdasági kulcspozíciókat 1945-től folyamatosan a kommunista párt tagjai szerezték meg, ami alapvetően meghatározta az ország gazdasági irányváltását. Az 1945 őszén életre hívott Gazdasági Főtanács már ekkor a kommunisták által elképzelt tervszerű gazdasági irányítás bevezetését szolgálta, és gyakorlatilag kivette a koalíciós kormány kezéből a gazdasági hatalmat.1 A Magyar Kommunista Párt (MKP) céljai között elsőként szerepelt egy értékálló fizetőeszköz megteremtése. Az MKP lényegében a gazdasági irányítás birtokában készíthette elő a gazdasági hatalomátvétel következő lépéseit.1 2 Kétségkívül ebbe az elképzelésbe illeszkedett az új értékálló pénz megteremtése és az államosítás többlépcsős kiterjesztése.3 Az MKP Politikai Bizottsága (PB) 1946. február 11-i ülésén egy pénzügyi stabilizációs programról tárgyalt. Arról döntöttek, hogy mielőbb meg kell kezdeni az új pénz megteremtésének előkészületeit, az árukészletek felhalmozása mellett vissza kell szerezni a nyugatra elhurcolt nemzeti vagyont4 és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) aranykészletét.5 A kommunista ideológia egyik sarkalatos pontja az 1 A Főtanács megalakításáról a 12.090/1945. M. E. sz. rendelet intézkedett. Magyar Közlöny, 7. sz. 1946. január 9. 2. o. Élére főtitkárként a kommunista Vas Zoltán került miniszteri rangban, szakembereinek többségét az MKP delegálta. 2 Baráth Magdolna: A hároméves tervtől az ötéves tervig. Irányváltás az MKP gazdaságpolitikájában. In Fordulat a világban és Magyarországon 1947-1949. Szerk.: Feitl István - Izsák Lajos - Székely Gábor. Napvilág Kiadó, Budapest, 2000, 303. o. 3 A baloldali pártok a stabilizáció feltételeként az állami tulajdon kiterjesztését hangsúlyozták. Bővebben Pető Iván - Szakács Sándor: A hazai gazdaság négy évtizedének története 1945-1985. Az újjáépítés és a tervutasításos irányítás időszaka. Budapest, 1985, 76-77. o. 4 A Pénzügyminisztérium részletes feljegyzést készített a nyugatra hurcolt magyar javak pénzügyi stabilizációban betöltött szerepéről. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL), Z 12, Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági-, Tanulmányi és Statisztikai Osztály 1945-1952, sz. n./1946. 1946. május 29. 5 Politikatörténeti Intézet Levéltára (a továbbiakban: PIL), MKP Politikai Bizottsága 1945-1948, 274. f. 3. cs. 24. ő. e. A PB javaslatai az ország gazdasági és pénzügyi helyzetének rendezésére, 1946. február 11. Az MKP konkrét pénzügyi stabilizációs terve 1946. májusban jelent meg. Ez egyrészt a munkafegyelem, ezáltal a termelés növelésére, másrészt a készleteket felhalmozók elleni büntető intézkedésekre helyezte a hangsúlyt. A magyar inflációval és a stabilizáció kérdésével itthon és külföldön számos munka foglalkozott. Lásd pl. Ausch Sándor: Az 1945-1946. évi infláció és stabilizáció. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1958; Pierre L. Siklós: War finance, Reconstruction, Hyperinflation and Stabilization in Hungary 1938-1948. Basingstoke, St. Antony’s College, London - Oxford, 1991. 139
