Levéltári Közlemények, 87. (2016)
Habsburgok és Magyarország a kiegyezést követően - Nagy Szabolcs: "Mi és Ön ügyelünk, hogy igazán jó irányba tereljék a nehézségek..." Adalékok a magyarországi Habsburg-ifjak neveléstörténetéhez
Habsburgok és Magyarország a kiegyezést követően bírt József Ferenc: a Ludovikáról külön szakaszokat rendeltek a főhercegi palotába, hogy velük gyakorlatozhasson.)28 így azok a „stúdiumok” melyek ennek gyakorlati, fizikai részét képezték, főleg a kistapolcsányi időszakokra maradtak. A lovaglás, a lőfegyverek kezelése, a vívás mellett természetesen olyan készségek megismertetése is hozzátartozott e katonai neveléshez, melyek csak közvetve tekinthetőek katonai jellegű ismereteknek. így nyilvánvaló, hogy a vadászatok, tereplovaglások, túrázások mindamellett, hogy a fiúk harcászathoz szükséges képességeit is fejlesztették, a korabeli elit társasági életében való részvételhez is szükségeltettek. A katonai nevelés pontos lefolyásáról sajnos csak közvetett adatokkal rendelkezünk. Ezek közül a néhány, levelekben történő említés mellett a legfontosabbak a fotók. A kor szellemének megfelelően ezek leginkább „beállított”, műtermi felvételek. Az egyik ilyen sorozat különleges humorral ábrázolja az egyes órákat. Kratochvil - halvány mosollyal szeme sarkában - egyszer súlyzós edzést, máskor szertornát, vívóedzést vezényel az öltönyben feszengő fiúknak. A képek tanúsága alapján különösen László volt az, aki nem nagyon élvezte (legalábbis ezeket a „beállított”) edzéseket. Talán azért sem, mivel a fiúk életkorában a hat év korkülönbség óriási hátrányt jelentett számára a József Ferencéhez hasonló gyakorlatok elvégzése során.29 Ettől eltekintve, a jelek szerint egyébként a főhercegek nagyon jól érezték magukat nevelőjükkel a felvidéki kastélyban, időnként szinte megfeledkeztek a külvilágról. Édesapjuk emiatt például ilyen és ehhez hasonló hasonló táviratokat volt kénytelen küldeni: „Rég nincs hírem! Hogy vannak a gyerekek?"30 Kratochvil szolgálata mintegy öt éven keresztül, 1914-ig tartott. Az első világháború kitörésekor - feladva kényelmes beosztását - maga jelentkezett frontszolgálatra. Ez az öt év azonban a főhercegek különösen fogékony életszakaszára esett, így nem csoda, hogy nevelőjükkel egy életre szóló szoros kapcsolatuk alakult ki. Különösen József Ferenctől maradt fenn sok 1914 utáni levél, melyekből jól kirajzolódik a nevelt és nevelő közötti szinte atya-fiúi kapcsolat. 1917 tavaszán például a huszártisztként szolgáló fiatal főherceg az „Én szeretett 100 uram!” - kissé zavarba ejtő - megszólítással kezdte levelét. (József az időközben rangban többször előrelépő Kratochvilt hagyományosan a nevelői szolgálatának kezdetekor érvényes rangja szerint címezte.) Levelében leírja, hogy éjjel Kratochvilról álmodott, s álmában a „századost” valami baj érte, ez adta az apropót az íráshoz. Mindemellett leginkább az aggasztotta, hogy keveset tartózkodhatott ezredénél, ami később szóbeszédre adhat okot és egyébként is ellenkezik azokkal az elveivel, melyeket Kratochvil plántált bele. A levél zárása szintén a nagyon szoros kötelékről árulkodik, eszerint József Ferenc napi imáiban rendszeresen megemlítette az egykori nevelőt.31 Gabányi: i. m. 208. o. MNL VeML XIV. 10. Fényképek. 30 MNL VeML XIV. 10. József főherceggel kapcsolatos iratok. Olvashatatlan keltezésű távirat. 31 MNLVeMLXIV. 10. József Ferenc főherceggel kapcsolatos iratok. 1917.március 15-én kelt levél. 112
