Levéltári Közlemények, 87. (2016)
Irodalom
Irodalom Curtain. Macmillan Company, New York, 1948). Ugyanakkor talán kevesen tudják, hogy Nagy Ferenc 1940 és 1979 közötti időből származó hagyatékát a Columbia Egyetem kezeli. Egyébiránt ugyanezen az egyetemen található még más jelentős magyaroké mellett Jászi Oszkár 1876 és 1979 közötti, Kovács Imre 1945-1980 és Pfeiffer Zoltán szintén 1945 és 1980 között keletkezett hagyatéka is. A Hoover Intézet sem csak Pozsgay Imre iratait őrzi. Ide kerültek többek között Eckhardt Tibor, Kertész István/Stephen Denis, Sónyi Hugó és más magyarok hagyatékai is. Ezek még több száz vagy ezer társukkal várják, hogy legalább virtuálisan, mikrofilmen vagy digitalizálva, esetleg nyomtatásban „hazataláljanak”. Szabó Csaba Füstölgő romok közt „Füstölgő romok közt”. Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően. A bevezető tanulmányt írta, a dokumentumokat, a jegyzeteket összeállította Bödő István, Czetz Balázs, Gulyás Anita, Kovács Attiláné. MNL Fejér Megyei Levéltára, Székesfehérvár, 2016 /Fejér Megyei Történeti Évkönyv 31./, 407 o. A kötet borítóján romos épület: a cserepek egymásnak szaladva, a falakat golyók szaggatták fel. A Zámolyhoz tartozó Lajamajor egyik épülete ez, a kép nem sokkal azután készült, hogy 1945-ben a front keresztülvonult a környéken. Az elhagyatott, magában álló épület felett a cím - tompán árnyékolt, füstös betűkkel, melyek hangulatukban tovább erősítik a kép erejét: „Füstölgő romok között”. Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően. A cím idézet: Vereb nagyközség újjáépítési tervezetéből került a borítóra, s a mondat szövegbéli folytatása még tragikusabb: „emberi, állati hullák tömkelegé”. Magyarország nem egy községéből írhattak volna jelentést azután, hogy a második világháborús front végigpusztított rajtuk. Bizarr verseny is volna azt keresni, kik szenvedtek a legtöbbet, az azonban megkockáztatható, hogy Fejér megye lakói minden bizonnyal az egyik legtöbb szenvedést élték át, mivel ez a terület volt az, ahol a német hadvezetés az utolsó próbákat tette a szovjet haderő feltartóztatására. 1944. december 2-a és 1945. március 23-a között valósággal hullámzott itt a frontvonal, Székesfehérvár is többször gazdát cserélt. Ennek az időszaknak a krónikája ez a kötet, amely a közelmúlt 1945 és 1947 között keletkezett forrásait tárja az olvasók elé, összesen 167-et, a közigazgatási hierarchiában egyre lejjebb haladva. A megyei - nem a történelmi, hanem a mai Fejér megyei -, majd járási dokumentumok közlése után kerül sor a településszintű bemutatásra. Ez utóbbi a könyv legnagyobb része: a kötet 408 oldalából több mint háromszázat foglal el. 364
