Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Történetek, sorsok, legendák - Szita Szabolcs: Embermentés a második világháborús magyar hadviselés utolsó hónapjaiban. Az embermentők kultusza
Történetek, sorsok, legendák Mindszenty mellett Schvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök, báró Apor Vilmos győri megyéspüspök23 és Krizosztom főapát vállalta az egyenes kiállást. Keresztény erkölcsi és emberiességi indokokra hivatkozva szólították fel a „nemzetvezetővé” választott24 Szálasit, vessen véget az értelmetlen, a magyar érdekeket nem szolgáló harcnak, s tegye le fegyvert.25 A memorandum felbőszítette a címzettet. Szálasi Ferenc hívő katolikusként végül addig jutott, hogy 1945. március végén magához rendelte az aláíró főpapokat. Feltehetőleg őrizetbe akarta vetetni őket. Tervét a püspökök következetes ellenállása, a hadi helyzet hiúsította meg. Fővárosi és vidéki embermentések A kora nyári, a vidéki zsidóság százezreit érintő elhurcolás sokkja, a mind nyomasztóbb háborús helyzet közrejátszott abban, hogy 1944 telén a fővárosban is nőtt a segítőkészség. A budapesti gyerekmentésnek több hőse van: itt említjük Raile Jakab, Sztehlo Gábor, Mailász Gitta, Gidófalvy Lajos, valamint a fiatal cionista ellenállók közül Révész Perec nevét. Számos zsidó gyermeket mentettek meg a biztos haláltól a svéd Raoul Wallenberg és magyar munkatársai is. A könnyes-véres hónapokban a fővárosban élő művészek egy része mentési céllal beadványokat gyártott. „Mind valódibb” hamis okiratok előállításával foglalkoztak, műtermeiket vagy azok egy részét az embervadászat elől menekülők rendelkezésére bocsátották. A képzőművészeknek, a színészeknek, az irodalmároknak a zsidótörvényeket elítélő, az üldöztetéssel szembehelyezkedő része főként a zsidónak minősült, munkaszolgálatra vagy kényszermunkára kötelezett kollégáik és családjuk megsegítésével, bújtatásával foglalkozott. Itt érdemel említést Rácz Vali, Tolnay Klári, Pátzay Pál, Ruzicskay György és más művészek embersége. Zsidó kollégáik, ismerőseik pártolása, mentése miatt a nyilasok megalázó módon meghurcolták, fogva tartották Karády 23 Boldog báró altorjai Apor Vilmos (1892-1945) győri megyéspüspök is következetesen segítette a különböző okokból üldözött személyeket. A főpapok közül a kirekesztés, a deportálás elleni határozott fellépés, a szervezett embermentés egyik kiemelkedő alakja lett. 24 A budai várpalotában november 3-án rendezett választási komédiáról Teleki Éva: Nyilas uralom Magyarországon 1944. okt 16. - 1945. ápr. 4. Budapest, 1974, Kossuth Könyvkiadó, 98-99. o. 23 Részletesen Balogh Margit: Mindszenty József (1892-1975). Budapest, 2002, Elektra kiadóház, 66-67. o. A memorandumot Mindszenty személyesen vitte és adta át a budavári Sándor-palotában Szöllősi Jenő miniszterelnök-helyettesnek. Mindszenty és Shvoy letartóztatásáról Gergely Jenő: A katolikus egyház története Magyarországon 1919-1945. Budapest, 1997, ELTE Újkori Magyar Történeti Tanszék, 119. o. 182
