Levéltári Közlemények, 86. (2015)

Pusztulás - újjáépítés - Keresztes Csaba: Az Országos Levéltár Budapest ostromában és a levéltár helyreállítása

Keresztes Csaba: Az Országos Levéltár Budapest ostromában és a levéltár helyreállítása

Elsőként az épület romjainak eltakarítása történt meg. A hosszú heteken át tartó nehéz fizikai munka során az épületet körülvevő romanyag és törmelék egy részét a fővárosi hatóságok a Vár romtalanítási programja keretében távolították el, másik részét a levéltár a saját költségén hozta szállítható állapotba.46

A falazat és a tetőzet sérülései miatt mindenki számára nyilvánvaló lett, hogy az épület teljes helyreállítása nem tűrhet halasztást. Ennek a lehető legsürgősebb végrehajtásáról a kormányzat felelős tényezőit is meg kellett győzni. E szándéknak megfelelően, a levéltár vezetői 1945 tavasza folyamán minden erejüket a károk helyreállításának megkezdésére fordították. A szükséges pénzügyi fedezet megszerzése, az ország egyéb ágazatainak pusztulása miatt, azonban rendkívül nehezen ment. A kormányzat a közlekedés, valamint az ipar és más termelő ágazat létesítményeinek helyreállítását tekintette elsődlegesnek.

A Magyar Nemzeti Múzeum az intézmények között az épületek helyreállítása terén nem állapított meg sürgősségi sorrendet {„mert minden egyes épület helyreállításához azonnal hozzá kell fogni”), azonban az Országos Levéltár helyreállításához igényelték a legnagyobb összegű pénzforrást. A gyűjtemények teljes megsemmisülésének megakadályozására azonnali segítséget kértek. „Múltunknak és a népi életnek emlékei nemzeti öntudatunkat biztosítják, míg a tudományos kutatások jövőnket alapozzák meg. Ezért fontos, hogy kultúrkincseinket épségben megőrizzük, s még menthető részét továbbadjuk a jövő generációknak” — érveltek a kormányzat felé e szavakkal az év derekán.47 A kultuszminisztérium közbenjárásával az év közepén sikerült viszonylag jelentős pénzösszegeket szerezni a legfontosabb munkák megkezdésére.48

Ennek köszönhetően a felújítási munkák a nyár végén megkezdődtek, ám a kezdetben kiutalt összegek sem a gyors, sem pedig a teljes helyreállítást nem biztosították. A folyósított összegek nemcsak 1945-ben, hanem még 1946 első felében is csupán az állagmegóvási feladatokra voltak elegendőek, arra, hogy a további pusztulás megakadályozható legyen.49

Az 1945. év második felében ideiglenes védőtető került az épület fölé (egyedül a kutatóterem kapott cseréptetőt később, 1946 őszén), a legnagyobb lyukakat befalazták, és megkezdődtek az asztalos- és lakatosmunkák is az épület belsejében. A tél folyamán pótolták a külső ablakokat — szükségmegoldásként, üvegdarabok összeillesztésével -, ám a teljes belső üvegezés elmaradt.50

46 MNL OL Y7 191/1947. (3. doboz). Romanyagot még 1947-ben is szállítottak el a Várból.

47 MNL OL XIX-I-l-h-68. tétel-T-29277-1945. (33. doboz).

48 MNL OL Y7 52/1945. (1. doboz), valamint XIX-I-l-h-68. tétel-O-26816-1945. (33. doboz).

46 Borsa: i. m. 40-41. o.

66 MNL OL Jánossy Dénes hagyatéka (a továbbiakban: P2272) 6. tétel, valamint: XIX-I-l-h-68. tétel-O-86664-1945. (33. doboz). 1946 januárjában egy, a Bécsi kapu téren talált repülőbomba a tűzszerészi hatástalanítás közben felrobbant, és a légnyomás az ablaküvegek jelentős részét betörte.

97