Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Pusztulás - újjáépítés - Keresztes Csaba: Az Országos Levéltár Budapest ostromában és a levéltár helyreállítása
Pusztulás - újjáépítés Ebben a helyzetben érte az intézményt a főváros 1944. december végi szovjet bekerítése és a katonai támadás megindulása, amely az Országos Levéltárra nézve is súlyos következménnyel járt. A december végén meginduló és 1945. február 13-ig tartó héthetes ostrom első időszaka a levéltár szempontjából viszonylag nyugodtan telt. A harcok nagyobb részben még távol folytak, az épület bombatalálatot sem kapott, és katonai erők sem akarták az épületet kiigényelni. 1945. január közepén változott meg a helyzet: Pest elfoglalásának közeledtével a harcok súlypontja egyre inkább Budára helyeződött, és egyre több katonai osztag akart szállást szerezni magának a levéltár épületében. Azért, hogy az intézmény hadi célokra történő felhasználását elkerüljék, a levéltár vezetősége még a front közvetlen megérkezése előtt a magyar katonai parancsnokságtól mentesítő „védlevelet” eszközölt ki. Az 1945. január 10-ei dátummal ellátott és Hindy Iván,12 a magyar csapatok főparancsnokának saját kezű aláírását viselő okmány egyértelműen megtiltotta a katonai alakulatok beszállásolását a levéltárba.13 Ezt az utasítást nem sokkal később a német parancsnok is kiadta.14 A levéltár kapuihoz rendőri egységet vezényeltek, így a levéltár egy rövid időre biztonságba került. Néhány nappal később a hadi helyzet rosszabbra fordult. Pestet január 17- én elfoglalták a szovjet csapatok. Ugyanezen a napon a levéltárra nézve végzetes eseményeket egy német orvos és katonatiszt megjelenése indította el. Este Dr. Ackmann Obersturmführer (főhadnagy) jelentkezett be a levéltár vezetőinél, és helyet követelt egy tábori főkötözőhely létesítéséhez. A vezetőség a követelést nem fogadhatta el, és mind a védlevélre, mind pedig a „magyar állam pótolhatatlan történelmi kincseinek veszélyeztetésére” hivatkozva tiltakozott az épület bármely fajta igénybe vétele ellen. E tiltakozó aktusról helyben egy rendesen iktatott, emlékeztető feljegyzést is készítettek magyar és német nyelven. Ez utóbbit Dr. Ackmann is aláírta.15 A tiltakozásnak azonban foganatja nem volt: a németek a Vár egészségügyi parancsnokától hoztak beszállásolási parancsot, majd az egyik védett, iratokkal telezsúfolt raktárát igénybe is vették. A vezetőség azonban ennyivel nem adta fel a küzdelmet az iratok megmentéséért. Egy átgondoltan megszerkesztett memorandummal fordultak újra Hindyhez, kérve a katonai alakulatok azonnali elvezénylését. Beadványukig Hindy Iván (1890-1946), katonatiszt. A budapesti I. hadtest parancsnoka, altábornagyi rendfokozatban. Budapest ostroma alatt a magyar csapatok főparancsnoka, 1945. február 1-jétől vezér- ezredesként. Szovjet fogságba esett, 1946-ban háborús bűnösként elítélték és kivégezték. 13 MNL OL Y7 1/1945. (1. doboz). 14 MNL OL Y7 1/1945. (1. doboz). 15 MNL OLY7 2/1945. (1. doboz). 90