Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Átmenet és újrakezdés - Csonka Laura: A Magyar Kommunista Párt tevékenysége a buchenwaldi koncentrációs táborban
Átmenet és újrakezdés álló titkárság mellett öt vezető foglalt helyet. A szervezeti szakot Weisz Miklósra, a szolidaritásit Farkas Salamon Jakabra, az egészségügyet Herschko Adolfra, a kultúrügyet Adorján Györgyre, az ifjúsági ügyeket Glossmann Ödönre bízták. Adorján György elutazása után a kultúrügyek szervezését Neufeld Béla35 vette át.36 37 A párt tényleges vezetője és legnagyobb tekintélyű tagja Kohn Hillél volt. Másnap, 1945. április 12-én lezajlott az MKP buchenwaldi pártszervezetének alakuló ülése. Az ülés elnökévé Salamon Dávidot, alelnökévé Kolonics Ferencet és Neufeld Bélát választották. Salamon Dávid beszédében hangsúlyozta, hogy hosszú évek szenvedései után megtörtént a felszabadulás, így elérkezett az idő, hogy a párt az itteni magyarság ügyeinek irányítását a kezébe vegye. Az első és legfontosabb feladat a párt Intézőbizottságának felállítása volt, mely a magyarországi túlélők ügyeit intézte és védte érdekeiket az NTB-én keresztül. Az alakuló ülésen résztvevő több mint 300 magyar az Intézőbizottságba olyan személyeket választott be, akik „ harcoltak a fasiszta veszedelem ellen és ebben a harcban mindenüket feláldozták ”,37 valamint eddigi tevékenységükkel bizonyították rátermettségüket. A héttagú Intézőbizottság elnöke Kolonics Ferenc, a tagjai pedig Gyöngyösi Nándor, Neufeld Béla, Adorján György, Hirsch Gábor, Mics János38 és Balázs Béla lettek.39 A következő hetekben az elutazott Adorján György és a lemondott Hirsch Gábor kiválása miatt öt taggal működött.40 Az Intézőbizottságban anyaországi, erdélyi és felvidéki magyarok is helyet foglaltak. Kolonics Ferenc köszöntő beszédében kiemelte, hogy feladatának a Buchenwaldban lévő magyarság megmentését és a hazatérésre való felkészítését tekinti. „A bizottság azt akarja — egyebek között -, hogy mindenki elő legyen készítve az elkövetkezendő életére, hogy megfelelő információkkal és tanácsokkal lássa el az arra szorulókat. Ezek éppen ittlétükkel bizonyítják, hogy iránytű nélkül hányódtak mostanáig, hiszen nem is politikai tevékenység miatt kerültek ebbe a helyzetbe. Azt szeretné ezért, hogy minden magyarországi táborlakó átalakulva térjen vissza egy új, szabad Magyarországra. ”41 Az ülésen Kohn Hillél beszámolt a jelenlévőknek az amerikai parancsnoknak a táborra és a felszabadított személyekre vonatkozó ígéreteiről 35 1894-ben született Nagyszőlősön. Izraelita, orvos, tagja volt a Galilei-körnek. 1935-ben belépett a csehszlovákiai kommunista pártba. 1939-ben Csehszlovákiából Romániába emigrált, majd Magyarországra költözött. Az orvosi gyakorlattól antifasiszta politikai és irodalmi tevékenysége miatt eltiltották. Mint az illegális kommunista mozgalom tagját 1940-ben letartóztatták. 36 PSzL 677. f. 9. cs. l.őe. 30. 37 PSzL 677. f. 9. cs. 1. őe. 21. 3X 1919-ben született Budapesten. Római katolikus, faesztergályos, 1930 márciusában a Budapesten és környékén felderített kommunista szervezkedés résztvevője volt. 39 PSzL 677. f. 9. cs. 1. őe. 20-21. 40 PSzL 677. f. 9. cs. 1. őe. 30. 41 PSzL 677. f. 9. cs. 1. őe. 21-22. 78
