Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Átmenet és újrakezdés - Mikó Zsuzsanna: Az új jogrend kialakulása: a népbíróságok
Mikó Zsuzsanna: Az új jogrend kialakulása: a népbíróságok köztársaságot. ”39 Az új törvény tulajdonképpen azt a hagyományt folytatta, amellyel az ellenforradalmi korszak állama az 1921. évi III. törvénycikkel az állami és társadalmi rendet védte. Az új rezsimnek szintén a megszerzett hatalmi struktúra megszilárdítása volt a célja, de természetesen ezt most már más irányból és más ideológiai töltéssel kellett megvédenie. A törvény megalkotását mindegyik parlamenti párt szükségesnek vélte. A Kisgazdapárt e törvény segítségével látta megvalósíthatónak a baloldali kommunista hatalomátvétel elkerülését, és úgy gondolta, hogy a jövőben elkerülhetővé válnak az egyre elszaporodó, törvénytelen rendőri letartóztatások és internálások. A baloldali pártok pedig úgy látták, hogy a jobboldal egyre inkább erősödik, egyre nagyobb a tömegbázisa, így az ellenük való fellépésre kívánták felhasználni az új törvényt. A jogszabály megalkotásakor tehát még nem lehetett előre látni, hogy melyik oldal tudja majd a saját céljai érdekében, a másik fél kiiktatására a leghatékonyabban alkalmazni a törvényt. A politikai célok kiszolgálását a túl tágan meghatározott, elvont, nehezen értelmezhető fogalmak tették lehetővé, hiszen a demokratikus állami rendszer definícióját, az izgatás tényállását nem határozták meg tételesen a törvényben. A Szociáldemokrata Párt irányításával készült el a törvény végleges szövege, mint ahogy a teljes igazságszolgáltatást is ők irányították egészen 1947-ig, de végül a Kommunista Pártnak sikerült a teljes jogszolgáltatást saját irányítása alá vonnia és saját belső ellenzéke, valamint a többi párt vezető személyiségeinek kiiktatására felhasználni.40 A törvény alkalmazását a jól irányítható népbíróságokra bízták, amelyeken belül - kizárólag ezen törvény alkalmazására - öttagú különtanácsokat szerveztek. Ezek munkájában a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Független Kisgazdapárt delegáltja mellett még egy teljes jogú szakbíró vett részt. * Összegezve, Magyarországon huszonöt népbíróság szerveződött, számos helyen ezek kihelyezett tanácsa ítélkezett. Létrejött, de nem működött a Berety- tyóújfalui Népbíróság, míg a makói, a mátészalkai, a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei, a salgótarjáni és a szentesi néptörvényszékek felállítására vonatkozó kérelmeket elutasították. Az első ítéletet - az akkor még Budapesti Néptörvényszék nevet viselő - Budapesti Népbíróság dr. Major Ákos által veze39 Magyar Köztársaság Törvénytára. 1945-1946. évi törvények. Budapest, 1947, Athenaeum. 40 Az 1946: VII. törvénycikk megszületését részletesen elemzi Palasik Mária: A köztársaság kikiáltása és büntetőjogi védelme. Valóság, 1996. 9. sz. 57-75. o. 69
