Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Átmenet és újrakezdés - Mikó Zsuzsanna: Az új jogrend kialakulása: a népbíróságok
Mikó Zsuzsanna: Az új jogrend kialakulása: a népbíróságok A népbírósági eljárásban résztvevők hivatásbeli szabályainak kialakulása fokozatosan történt meg. A külső befolyásolás kivédése érdekében bocsátotta ki a miniszterelnök a népbíróságok és népügyészségek zavartalan működésének biztosításáról szóló 2590/1945-ös számú rendeletet. Ennek értelmében a népbírák és a népbírósági tanácselnökök a népbíróságoknál folyamatban lévő ügyekben sem a felektől, sem képviselőiktől, sem harmadik személytől magánértesítést, információt nem fogadhattak el. A népbíró, a népügyész, a népbírósági vezető kötelességévé tette a rendelet, hogy az illetéktelen befolyásolási kísérletekről azonnal tegyenek jelentést. A visszaélések elkerülése érdekében a terheltet, a sértettet, a tanút, a szakértőt és képviselőiket, illetve általában a magánszemélyeket a népügyész és a népbíró csak jegyzőkönyv- vezető jelenlétében fogadhatta.22 A közszolgálati alkalmazottak összeférhetetlenségi szabályairól 1948-ban született meg a 19/1948. számú minisztertanácsi rendelet, amely már részletesen rendelkezett a népbíróságon szolgálatot teljesítőkkel szembeni követelményekről. A népbíró nem fogadhatott el ajándékot vagy ellenérték nélküli juttatást attól, akinek hivatali ügyében eljárt, nem vásárolhatott a rendes fogyasztói árnál alacsonyabb áron olyan termelőtől, feldolgozótól vagy kereskedőtől, akinek hivatali ügyét intézte, nem vállalhatott anyagi érdekeltséget olyan vállalatnál, amellyel hivatalos összeköttetésben állt, nem járhatott közben sem saját hatóságánál, sem más hatóságnál harmadik személy ügyének érdemi elintézése végett.23 A népbíróságok elsődleges hatásköre a háborús- és népellenes ügyekben való eljárásokra terjedt ki. Az igazságügy-miniszter kül- és belpolitikai szempontokra hivatkozva 1945 júniusában sürgette Kerekesházy József népfőügyészt, hogy a háborús főbűnösök ellen távollétükben is el kell indítani a felelősségre vonásukkal kapcsolatos eljárást.24 * * A háborús bűnösök kiadatása végül több szakaszban valósult meg. Az első 11 fős csoport 1945. október 3-án, míg a második, 18 fős csoport október 9-én érkezett meg Magyarországra. 1946 februáijára már 280 főt adtak át a magyar hatóságoknak a szövetséges hatalmak. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság a magyar kormány által összeállított lista alapján szolgáltatta ki a bíróság elé állítandó személyeket. Magyarországnak nagyon rövid idő állt rendelkezésére az álta-- BFL XXV. 1. d. Budapesti Népbíróság elnöki iratai „Major-napló”. 23 BFL XXV. 1. d. Budapesti Népbíróság elnöki iratai I. A. 37. Miniszteri rendeletek. 24 A tervek szerint „első turnusként” Szálasi Ferenc „magántisztviselő”, Sztójay Döme nyugállományú altábornagy, Beregffy Károly vezérezredes, Rajniss Ferenc hírlapíró, Werth Henrik nyugállományú vezérezredes és Endre László nyugalmazott vármegyei alispán ellen, „második turnusként” pedig Imrédy Béla, Bárdossy László, Szombathelyi Ferenc, Baky László, Szöllősi Jenő, Kovarcz Emil ellen kellett volna a vádiratokat elkészíteni. MNL OL XIX-E-1-1, Ta 3121/1945. 63
