Levéltári Közlemények, 86. (2015)

Átmenet és újrakezdés - Mikó Zsuzsanna: Az új jogrend kialakulása: a népbíróságok

Átmenet és újrakezdés

mind a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet képviselője számára elfogadható személyiség volt, akit mindig jól lehetett instruálni a meghozandó ítéletek tekintetében. Mindvégig pártonkrvüli maradt (amikor beadta tagfelvételi kérelmét a Kommunista Pártba, Rákosi Mátyás utasította arra, hogy ne lépjen be), így azonban már csak a külvilág számára maradt fenn a pártatlanságának látszata.19

A Budapesti Népbíróságon szolgálatot teljesítő hivatásos tanácsvezetők személyével kapcsolatban is gyakran merültek fel problémák. Major Ákos 1945 őszén már arra panaszkodott beadványában, hogy a tanácsvezetői létszám emelésekor a „ kellő rátermettség egyáltalában nem vétetett figyelembe”. Major értékelése szerint az elnökségen kívül csak három elsőrangú és négy-öt másodrangű tanácsvezető bíróval tud számolni. „A többiek rátermettsége és felkészültsége semmiképpen nem üti meg azt a mértéket, ami ennél a diplomáciai feladatokat is betöltő bíróságnál elengedhetetlenül szükséges. ” A népbíróság elnöke szerint a megfelelő tulajdonságokkal csak a baráti alapon megszervezett legelső tanácsvezetői garnitúra bírt, őket azonban már áthelyezték más pozíciókba. „A tanácsvezetői kar bírói és emberi képességeinek a színvonala ma már olyan mértékre csökkent, ami egyáltalában nem nyújt reményt arra, hogy a még reánk váró feladatokat a szükséghez képest meg tudjuk oldani. ” A probléma súlyosságát mutatta, hogy Major beszámolója szerint a nyilvános tárgyalásokon gyakran került sor arra, hogy a népbírák egymással vagy a tanácsvezetővel nyílt szócsatába keveredtek.20

A népbírósági állomány képzettségi szintje mind politikai, mind szakmai szempontból mindvégig komoly gondot jelentett mind a pártok számára, mind pedig a népbíróság vezetőjének. Ölti Vilmos, a népbíróság elnöke 1948. október 30-án jelentette az igazságügy-miniszternek, hogy a bírósági alkalmazottak demokratikus és szakmai képzése érdekében több intézkedést is hozott. Bevezette a napi politikai szeminárium intézményét. A szakmai képzés érdekében munkaközösséget szervezett heti egy órában, ahol a népbíróság gyakorlatában felmerült vitás jogi kérdéseket és a Népbíróságok Országos Tanácsának elvi állásfoglalásait tárgyalták meg, emellett három csoportban működő jogi szemináriumot szervezett a jogi továbbképzés érdekében. A népbírósági fogalmazók és a segédhivatali tisztviselők szakmai képzése érdekében külön munkaközösséget alakított.21

*

^ Major Ákos személyéről a Szövetséges Ellenőrző Bizottság először a Budapesti Népügyészség vezetőjétől kért tájékoztatást. BFL XXV. 2. a. Budapesti Népügyészség elnöki iratai H. 74. Major a Rákosi Mátyással való találkozásait visszaemlékezésében írta meg. Dr. Major Ákos: Népbíráskodás. Forradalmi törvényesség. Egy népbíró visszaemlékezései. Budapest, 1988, Minerva.-(* BFL XXV. 1. d. Budapesti Népbíróság elnöki iratai I. A. 49. Miniszteri rendeletek.

21 BFL XXV. 1. d. Budapesti Népbíróság elnöki iratai I. A. 70. Miniszteri rendeletek.

62