Levéltári Közlemények, 86. (2015)
In memoriam - Dr. Érszegi Gézáné Sin Ágota (1945-2015) Sölch Miklós
In memóriám és vatikáni anyag feltárásának, de az úrbéri tabellák, valamint a középkori magyar nyelvű levelek kiadásában is közreműködött. Többnyire É. Sin Ágota szerzőnéven szerepelt a szakirodalomban. Jelent meg cikke a Magyar Nyelv c. folyóiratban, és hozzáértéssel ismertette a szülővárosáról szóló könyvet a Levéltári Szemle lapjain. A Somogy múltjáról szóló levéltári évkönyvről írott sorait a Levéltári Közleményekben találjuk, valamint az immár második kiadásban napvilágot látott, korábban említett reprezentatív levéltári album is így hozza a nevét. Szívvel-lélekkel vett részt kül- és belföldi levéltáros vándorgyűléseken, ahol mindig észrevette az újat, a követésre méltót, s beszámolóiban is helyet kaptak ezek a hasznos tapasztalatok. Pályája végén összefoglalta kutatótermi és levéltárosi szolgálatának tanulságait, s előadásban tárta a kollégák elé a Magyar Levéltárosok Egyesülete kaposvári vándorgyűlésén. Már fiatalon miniszteri dicséretben részesült, 2001-ben pedig tanácsosi címet nyert el. Szorgalma, munkabírása, kézügyessége és gyakorlatias felfogása egész pályafutása során nagy hasznára volt az intézménynek és a magyar levéltárügynek. Hatalmas anyagismeretéből fakadó értékes tudását jól hasznosíthatták a kutatók. Kiváló szervezőkészsége, ötletessége és nagy tapintata révén jó kapcsolatokat alakított ki munkatársaival és a kutatókkal is. Ahogy egyikük írta róla: „mindig kedves, mosolygós arccal terítette meg nekünk a kutatói asztalt. Ehhez hozzájárult nagy tudása, a levéltár iránti elkötelezettsége és a kutatók szeretete. ” Népes temetésén rokonain és barátain kívül ők is szép számmal rótták le a hosszú évtizedek után sem múló hálájukat. Az intézményt és családját egyaránt magasfokú hivatástudattal szolgálta. Requiescat in pace! Solch Miklós 392
