Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Disputa - Körkérdés 1945-ről. Válaszol Berend T. Iván, Egry Gábor, Romsics Ignác, Szakály Sándor, Tomka Béla
Disputa ság- vagy társadalomtörténetben általában nagyobb a folyamatosság, s ez érvényes 1945-re is. Ezt előrebocsájtva, 1945 jelentőségét vizsgálva alapvető kérdés az, hogy a 20. század másik két említett korszakhatárához - s különösen az első világháborúhoz - viszonyítva miként jellemezhető. Számos érvet találhatunk arra vonatkozóan, hogy az első világháborúval szemben a második világháború - illetve a század közepe - jelenti a nagyobb törést a 20. századi európai történelemben. A második világháború nyomán bekövetkezett fontos változásokat itt csupán címszószerűen jelezhetjük. Mindenekelőtt az európai államok közötti viszony alapvetően átalakult. Egyrészt a kontinens nyugati és keleti fele között minden korábbi hasonló antagonizmusnál erőteljesebb szembenállás jött létre. Másrészt azonban a szélesebben értelmezett Nyugat-Európán belül olyan gazdasági-politikai integráció indult meg, melynek hatásai ma is alapvetőek. A 20. század első felére olyannyira jellemző szélsőséges állami erőszak elsősorban - de nem kizárólag - a nacionalizmus térhódításának következménye volt, amely nagyjából a napóleoni háborúktól datálható. A második világháborúval azonban - legalábbis egy időre - véget ért a nacionalizmus európai karrierje, hiszen Nyugat-Európában a nemzetek közötti kooperáció került előtérbe a saját érdekek rövid távú érvényesítése helyett. Nyugodtan mondhatjuk, hogy történelmileg példa nélkül álló rendszert létrehozva, ez az integráció teljesen új kereteket adott az európai nemzetek együttélésének, még akkor is, ha ebből a kontinens keleti részének államai jó ideig kimaradtak. Mindez tehát jól mutatja a második világháború mint korszakhatár jelentőségét. De a változások nem korlátozódtak a politika területére. A gazdasági növekedés üteme az 1950-es évektől a többszörösére, a kontinens történetében soha nem látott mértékűre emelkedett, s hosszú ideig ezen a magas szinten maradt - persze jelentős regionális eltérésekkel. Ennek önmagában is jelentős fogyasztást és életmódot átalakító következményei voltak. Az életmódot azonban közel sem csak a gazdasági tényezők formálták, hanem azon túl is változott. Igaz, a lakosság demográfiai jellemzői, a családformák tekintetében ezek valamivel később, leginkább az 1960-as évektől jelentkeztek, de összességében mégis mondhatjuk, hogy a század közepe ebből a szempontból is erősebb törést hozott, mint annak eleje. Ami a magyar történelmet illeti, mindenekelőtt megállapítható, hogy a hazai és a nyugat-európai történetírásban jórészt azonosak a 20. századon belüli fő korszakhatárok. Ugyanakkor Magyarország esetében - legalábbis az elmúlt két-három évtizedben - jóval nagyobb súlyt kap az első világháború. További eltérés, hogy a Magyarországról szóló történeti munkákban szinte mindig az első világháború vége - s nem eleje - a korszakhatár, míg Nyugat- Európában gyakrabban a Nagy Háború kezdete jelenik meg. Az első világ338
