Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Forrásközlések - Kiss András: Kísérletek az üzemek újjászervezésére (1945-1946)
Forrásközlések (aranyat) lehetett kapni. Kiárusították a magyar állam tulajdonát képező hatalmas értéket, gátlás nélkül és jóval áron alul, mert minden esetben sok kézen ment át az eladott anyag, és mind keresett rajta, ki többet, ki kevesebbet. A szétrombolt üzem hatalmas értékeinek kirablásában nagy része volt a környékbeli lakosságnak is. Evekig jártak fosztogatni, és igen sokan valósággal specializálták magukat a Dunai kifosztására, mint kimeríthetetlen anyagforrásra. A vezetőség ezt eltűrte, elsősorban azért, mert a kezdeti időkben nem is volt módja ezt megakadályozni, másodsorban eltűrte azért, mert ők maguk is ezt csinálták, de nagyban, mindenki szeme láttára, legális körülmények között. A vállalat vezetői vagyont gyűjtöttek az inflációban, házat, villát építettek, azután jártak előkelőén, fényűzően éltek. Ezzel szemben a fizikai dolgozók úgy-ahogy ki lettek elégítve, főképpen élelmezésben kapták meg akkor járandóságukat. Természetesen az aranyból semmit sem láttak, arról csak tudtak minden esetben. A fizikai dolgozók, ha nem is kaptak bőven a haszonból, de lehetőségük volt másképpen keresni, és ezt nem mulasztották el. Vittek ők is, amit tudtak, segítettek kifosztani a gyárat a legteljesebb egyetértésben a vezetőséggel. Ennek tudható be, hogy aránylag békésen megfértek egymással, és nem igyekeztek feltárni és nyilvánosságra hozni vezetőségük aljas, de minden képzeletet felülmúló kapzsi mohóságát. Ma a régi (inflációs) vezetőség majdnem teljes létszámmal együtt van, sőt erősíteni, bővíteni kívánják magukat megbízható, fasiszta gondolkodású, újabb és újabb megértő munkatársakkal. Igyekeznek felvetetni barátnőiket, elvhű barátaikat, rokonaikat. Ugyanakkor elutasítják és végkielégítést akarnak adni azoknak, akik Keletről hadifogságból térnek haza. Elutasítanak olyan fizikai munkásokat, akikre szükségük van ugyan, és mert a Szovjetunióból tértek haza, ezek nekik nem megbízhatók. Inkább alkalmaznak előszeretettel ismerősöket, olyanokat, akik fizikai munkás létükre is alkalmazkodtak hozzájuk, politikai megnyilvánulásban és érzésben azonosak volt főnökeikkel, [...j34 Összegezve a fentebb elmondottakat, az eddigi tapasztalat alapján megállapítható, hogy egy ilyen, a hadiipar szempontjából fontos üzem nem maradhat fasiszták, eszmei szabotőrök befolyása és vezetése alatt. Az üzembe befektetett millió forintok nem veszhetnek kárba, a magyar katonai repülés jövőjét nem lehet kockára tenni néhány jól beépült fasiszta ügynök akarata és óhaja szerint. Allambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 3.1.9.-V-113448. Vizsgálati dossziék - Eredeti, gépelt és aláírás nélküli tisztázat. 34 A jelentés nem közölt részében a Dunai Repülőgépgyár vezetőit jellemzik, és azok ügyeit (pl. bérmanipulálás, túlórapénzek felvétele, stb.) ismertetik. 308
