Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Forrásközlések - Kiss András: Kísérletek az üzemek újjászervezésére (1945-1946)
Kiss András: Kísérletek az üzemek újjászervezésére (1945-1946) 7) Az adókra, a közmunkaváltságra és a speciális terhekre vonatkozó P 42 481 480,47 összegű jegyzékben felsorolt tételek kifizetését az alakulat megtagadta azzal az indoklással, hogy az általa történt igénybevétel alatt a Hoffher-Schrantz cég nem létezett, a gyártelep orosz katonai üzem volt, amellyel szemben a magyar hatóságoknak semmiféle ilyen igénye nincsen. Előadtuk, hogy a hatóságok előtt mi ezt az álláspontot képviselni nem tudjuk, és az egyes tételek tekintetében fennálló helyzetet a következőképpen világítottuk meg. a) Alkalmazotti adók. Közöltük, hogy az adóhatóság álláspontja szerint a vállalat gyártelepén teljesített munka után kifizetett bér vagy tisztviselői illetmény alapján járó adót vállalatunknak feltétlenül meg kell fizetnie, s ha az alakulat nem osztja az adóhatóság álláspontját, úgy kérnünk kell, hogy ezt a kérdést a kispesti polgármester közbenj ötté vei közvetlenül tisztázza, nehogy az alakulat távozása után vállalatunkra olyan súlyos terhek háruljanak, melyekért nem tudja magát rekonstruálni. Az alakulat kijelentette, miszerint kész nyilatkozatot tenni arról, hogy a gyártelep orosz üzem volt, egyébként azonban a kispesti polgármesterrel nincs tárgyalni valója. b) Előadtuk, hogy a vállalat munkásainak természetben közmunkát kellett volna teljesíteniük, azonban e kötelezettségüknek nem tehettek eleget, mert munkaerejüket az alakulat vette igénybe. Ennek folytán a hatóság ragaszkodik ahhoz, hogy az elmulasztott munkáért pénzbeli kártalanítást kapjon. Az alakulatnak az a véleménye, hogy ily álláspont érvényre juttatása esetén a hadifoglyoknak is meg kellene fizetniük ezt a váltságot, márpedig nem kétséges, hogy ők erre nem kötelezhetők. 9) Előadtuk, hogy a gyárátadási jegyzőkönyv 5. pontja szerint a gyári alkalmazottak 1945. augusztus 10-ig kaptak csak élelmezést. Bejelentettük igényünket az 1945. augusztus 10-től szeptember 22-ig terjedő időtartamra járó élelmezésre ugyanoly áron és mennyiségben, mint ahogy azt az alakulattól korábban kapták. Az alakulat kijelentette, hogy az orosz kormány rendelete szerint 1943. augusztus 1-től kezdve tilos az orosz hadsereg által foglalkoztatott polgári lakosságnak élelmet kiszolgáltatni, tehát a munkásság már azzal is előnyhöz jutott, hogy f[olyó] év augusztus 1-től 10-ig megkapták az élelmezést. Azt válaszoltuk, hogy ezt tudomásul nem vehetjük, minden gyárban kaptak a munkások természetbeni ellátást és az készpénzjárandóságaik mintegy kiegészítő részének tekintendő 25 A 8. pont az orosz katonai hatóságok által igénybevett munkások keresetét részletezi. 299
