Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Átmenet és újrakezdés - Kovács Tamás: Magyarország és a világ 1945-ben. Előzmények, tervek, kilátások
Kovács Tamás: Magyarország és a világ 1945-ben párt adta (szám szerint négy tárca élén állt kisgazda miniszter), de a Magyarországon alig létező kommunista mozgalom - illetve a Magyar Kommunista Párt (MKP) - három, s a szociáldemokraták is három tárcát kaptak. Érdemes megjegyezni, hogy a Nemzeti Parasztpárt — amely aztán az MKP legfőbb szövetségese lett - kapta ekkor a kulcsfontosságú belügyminiszteri tárcát. A kisgazdák olyan eleve kudarca ítélt területekért voltak felelősek, mint a külügy vagy a pénzügy. A propaganda szempontjából fontos Újjáépítési Minisztérium ugyan a kisgazdáké lett, de az ebben rejlő lehetőségeket csak igen korlátoltan használták ki. Az INK külpolitikája eleve determinált volt. 1945. január 20-án Moszkvában megkötötték a fegyverszüneti egyezményt. Magyarország már ebben vállalta jóvátétel fizetését a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának, valamint ígéretet tett arra is, hogy hadat üzen Németországnak. Emellett nemzetközi kötelezettség volt a háborús és népellenes bűnökkel vádolt személyekkel szembeni eljárások megindítása.41 Önmagában erre négy miniszterelnöki rendelet született 1945 elején, amelyeket végül az 1945. évi VII. törvénycikkben öntöttek egységes rendszerbe. Érdemes megjegyezni, hogy az első tárgyalás, illetve ítélethozatal 1945. február 3-án volt Budapesten. Ebben Rotyis Péter főtörzsőrmester és Szívós Sándor szakaszvezető ügyét tárgyalták, akiket a 401-es számú különleges munkásszázad 124 tagjának meggyilkolásáért vontak felelősségre.42 Az INK - már csak saját népszerűségének és elfogadottságának növelése érdekében is - beváltotta a kisgazdák régi/új ígéretét és a magyar nép permanens vágyát: a földosztást. Azonban az erre vonatkozó törvény nem csak maximalizálta közvetett módon a birtoknagyságot, hanem egyben megteremtette a szétosztandó földek körét is. Emellett elkobozta a birtokot a hazaárulóktól, vagyis az egykori Volksbund-tagoktól, a nyilas-fasiszta-szélsőjobboldali szervezetek vezetőitől, valamint a háborús és népellenes tetteket elkövető személyektől (600/1945. sz. M. E, rendelet).43 Nyilvánvalóan az ő birtokaikat is szétosztották.44 Az 1944 ősze és 1945 nyara közti időszak - talán nem túlzás kijelenteni - a magyar történelem egyik mélypontja és egyben tragédiája volt. Egyrészt a nyilas uralom alatt álló országrészben tovább folyt a zsidók, a romák, az anti41 A témáról részletesen lásd Zinner Tibor: Háborús bűnösök perei. Internálások, kitelepítések és igazoló eljárások 1945-1949. Történelmi Szemle, 1985. 1. sz. 118-140. o. 42 Major Ákos: Népbíráskodás - forradalmi törvényesség. Egy népbíró visszaemlékezései. Budapest, 1988, Minerva Kiadó, 122-126. o. 43 Érdemes megjegyezni, hogy az 1945-ös földosztás helyi eseményeit számos település, illetve megye vonatkozásában feldolgozták. Hasonló mondható el a magyarországi svábok kitelepítésének a földosztással való összefüggéseire. Lásd pl. Tóth Ágnes: Elűzött svábok, betelepített bukovinai székelyek. A földreform és a társadalmi szerkezet változásának néhány összefüggése a Dél-Dunántúlon (1945-1949). Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2008. 1. sz. 145-163. o.; Uő: A svábok kiűzése, internálása 1945. História, 2006. 4. sz. 8-12 o. 44 A törvény teljes szövegét lásd http://www.l000ev.hu/index.php?a=3¶m=8213 (Letöltés ideje: 2015. október 1.) 29
