Levéltári Közlemények, 86. (2015)

Forrásközlések - Csönge Attila: Adalékok és forrásválogatás az 1945-ös földosztás Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei történetéhez

Forrásközlések [...] Ne várjon hát senki biztatást vagy kényszert a termelő munkára, ha­nem saját maga, családja és a nemzet érdekében szívvel-lélekkel, minden ere­je megfeszítésével végezze a termelő munkát. [...] Az igaerő-, gép- és üzemanyaghiányt több kézimunkaerőt kívánó nö­vény fokozott felkarolásával kell ellensúlyozni. [...] Általában a helyi viszonyok és lehetőségek figyelembe vételével meg kell tenni mindent, hogy a magyar föld megműveletlenül ne maradjon. Aki ma nem dolgozik, aki munkájával nem járul hozzá a romokban heve­rő szerencsétlen hazánk újjáépítéséhez, az ellensége a magyar nép közös nagy ügyének, a demokráciának, és ne számítson arra, hogy a földreform so­rán földhöz jusson. [...]” MNL JNSZML Tiszai felső járás iratai IV. 417, 270/1945. 3. Szénási Imre visszaemlékezése a Kuncsorbai Földigénylő Bizottság tevékenységére Kuncsorba, 1962. június 5. Sercentek a gyufák, kattantak az öngyújtók, füstöltek a cseréppipák. Keser­nyés, átható szagot árasztott az újságpapírba sodort dohánytermék. Füstben állt a gyűlésterem, a gomolygó füstből néha élesen kirajzolódó, imbolygó kun koponyák emelkedtek ki. Egyes kétkedők részéről óvatosságra intő szavak hangzottak el, mert még korainak gondolták a földosztást. Csak a kommunisták voltak következetesek, érveltek, vitatkoztak a kétkedőkkel, s ha a szükség úgy kívánta, asztalra ütött öklükkel jelezték azt, hogy keve­sebb beszédre és azonnali cselekedetre van szükség. A gyűlésen megjelent egy szovjet őrnagy, és érdeklődött a földosztás állásáról. Nincs földmér­nök, vetették fel egyesek. Az őrnagy magyarázatot kért, majd mosolyogva mutatta be, hogy ha nincs mérnök, hogyan kell lábbal kimérni. A földet 24 órán belül ki kellett osztani. Terjedt a hír, megkezdődött a földosztás. Meg­mozdult a falu népe. Ásókkal, nagy mezsgyekarókkal vonultak ki a határ­ba. [...] Az 1945-ös év tavaszán megkezdődött a szántás-vetés. Kevés volt a ló, az igavonó jószág. [...] Voltak, akik ekébe fogták a meglévő egy tehenüket, majd mellé álltak és úgy húzták az ekét közösen, az asszony pedig az eke szarvát tartotta a kezében. Látható volt tehénnel összefogott ló, boronát von­tató férfi. Mindenki úgy végezte a talaj művelést, ahogyan tudta - de végez­te. [...] A szomszédok segítették egymást. Aki csak tehette szántott-vetett, az idő mindenkit sürgetett. [...] A Kommunista Párt szervezte az igaerő-elosz­274

Next

/
Oldalképek
Tartalom