Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Műhely - Weinacht Tamás: A Jóvátételi Hivatal működése, 1946-1952
Weinacht Tamás: A Jóvátételi Hivatal működése, 1946-1952 teli egyezmény árait kellett alkalmazni. A második csoportba azon áruk tartoztak, melyeket Jugoszlávia 1938-ban Magyarországon rendszeresen vásárolt. Itt azokat a gyári árakat kellett alkalmazni, amelyeken Jugoszlávia Magyarországon ténylegesen vásárolt, felárak és illetékek nélkül. A harmadik csoportba tartozott az összes többi árucikk, melyek árait a világpiaci versenyárak alapján kellett meghatározni.6 A Szovjetunió 1946-ban, belátva, hogy Magyarország képtelen teljesíteni jóvátételi kötelezettségeit, hozzájárult ahhoz, hogy a magyar fél azokat hat helyett nyolc év alatt teljesítse - most már 1953. január 20-ig -, és elengedte az addig felhalmozódott hat millió dollár késedelmi kamatot. Jelentős köny- nyítés volt az is, hogy Magyarországnak nem kellett megfizetnie a Szovjetuniónak a vasút helyreállításával kapcsolatosan jelzett 15 millió dollár tartozását, mivel az újjáépített vonalak nagy része Csehszlovákiában és Romániában húzódott.7 1946 júliusában a szovjet fél abba is belement, hogy Magyar- ország a jóvátételi terheket évről évre növekedő összegben teljesítse, aminek értelmében 1946-ban 33,4 millió helyett 21,8 millió dollár jóvátételt kellett fizetnie.8 A következő években a jóvátétel ütemezése a következő volt: 1947- ben 23, 1948-ban 25, 1949-1952 között 30 millió dollár.9 1947-ben Magyar- ország átadta a Petrozsényi Román Kőszénbánya Részvénytársaság magyar tulajdonú részvényeit a Szovjetuniónak, amelyet 12 millió dollár értékben a szovjet fél beszámított a jóvátételbe. Szűcs László szerint, noha ezzel csökkenteni lehetett a jóvátételi terheket, a részvények átadása a szovjetek számára volt előnyösebb, mivel szakértők a részvények értékét 50-70 millió dollárra tették.10 1948 januárjában a Szovjetunió 120-130 árucikk közül 23 árát felemelte, ezért azonos összegért kevesebb árucikket kellett szállítani. A szállítási feltételek is javultak, mivel az árut ezentúl már a szovjet-magyar jóvátételi egyezményben szereplő dunai kikötők helyett magyar dunai kikötőkben adhatták át." Továbbá a Szovjetunió elengedte a még fennálló 131,4 millió dollár jóvátételi kötelezettség felét, ami így 65,7 millió dollárra csökkent. A könnyítés alapján 1948 második félévében 4,5 millió, 1949-1952 között 6 Uo. 95-96. o. 7 Uo. 116. o. 8 Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár Magyar Kommunista Párt Állampolitikai Osztály (a továbbiakban: PSZL 274. f.), 12/211. ő. e. II. kötet. A Magyar Nemzeti Bank jelentése Magyar- ország jóvátételi terheinek alakulásáról, 1946. június. 9 Balogh - Földesi: i. m. 119. o. '0 Szűcs László: A Petrozsényi Kőszénbánya Rt. átadása a Szovjetuniónak. A magyar jóvátétel különleges fejezete. Történelmi Szemle, 2010. 1. sz. 67-98. o. A szerző kiváló tanulmányában részletesen elemzi a részvények átadásának politikai-gazdasági hátterét. ' * Borhi László: Magyarország a hidegháborúban a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, 1945-1956. Budapest, 2005, Corvina, 158. o. 249
