Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Kilátó - Cosmin Budeancá: A romániai németek Szovjetunióba történő 1945-ös deportálása román szemszögből. Esettanulmány: Hunyad, Fehér és Szeben megyék
Cosmin Budeancä: A romániai németek Szovjetunióba történő 1945-ös deportálása A háború befejezése, éppen a Németországhoz való erős kötődésük miatt, végzetesnek bizonyult a németek számára, akiket minden korábbi időszakhoz képest hangsúlyosabb módon tartottak „német” kisebbségnek, és ez nagymértékben meghatározta deportálásukat.8 A szövetséges hatalmakkal 1944. szeptember 12-én megkötött fegyverszüneti egyezmény számos gazdasági és katonai jellegű kötelezettséget írt elő Romániának, ugyanakkor a Hitler-barát vagy fasiszta elemek elleni fellépésre is kötelezte. Habár a rendőrség és a csendőrség már 1944. augusztus 23-ától elkezdte a letartóztatásokat, az egyezmény aláírását követően a Szövetséges (Szovjet) Ellenőrző Bizottság elégtelennek minősítette a meghozott intézkedéseket, és újabb internálásokat rendelt el, amelyek elsősorban a német származású állampolgárokat érintették.9 A romániai — és a Vörös Hadsereg által megszállt többi országban élő - németek deportálásáról szóló döntést Sztálin hozta meg azért, hogy a németek járuljanak hozzá a Szovjetunió gazdasági helyreállításához.10 11 Annak ellenére, hogy a deportálások ellen felszólaltak a romániai németség vezetői, Hans Otto Roth és Rudolf Brandsch, valamint a kor más fontos személyiségei, mint például Constantin Vi§oianu külügyminiszter és maga I. Mihály király, a deportálást nem lehetett megakadályozni:11 az első letartóztatásokra már 1944 októberében sor került.12 A romániai németek Szovjetunióba deportálása 1944. december 31-én a Belügyminisztérium a 32.137. sz. rendelettel megküldte a Csendőrség Főfelügyelőségének az egyes német származású személyek internálásával kapcsolatos, a Miniszterelnökség által meghatározott előírásokat.13 A rendőrfelügyelőségeknek pontos táblázatokat kellett készíteniük és tervet az internáltak őrzésére, illetve a gyűjtőközpontokba való szállításukra. Az élelmezés kérdését maguknak az internáltaknak kellett megoldaniuk: legalább 15 napi élelmet kellett hozniuk. Ha ez idő alatt nem szállították ° Nassehi: i. m. 193-194. o. 9 Dumitru §andru: Deportarea germanilor din Románia ín Uniunea Sovieticä. In Hannelore Baier (ed.): Deportarea etnicilor germani din Románia in Uniunea Sovieticä, 1945. Sibiu, 1994, 7. o. 10 Uo. 5. o. Becslések szerint a németek száma Lengyelországban, Magyarországon, Csehszlovákiában, Bulgáriában és Romániában meghaladta a 870 ezret. Andrei Marga: Deportarea sa§ilor transilváneni. Magazin Istoric, 1997. 8. sz. 21. o. 11 §andru: Deportarea germanilor din Románia in Uniunea Sovieticä... 5. o.; Doru Radosav: Dombas. O istorie deportatä. Ravensburg, 1994, 15. o. 12 Marga: i. m. 21. o. 12 §andru: Deportarea germanilor din Románia in Uniunea Sovieticä... 8. o.. 215
