Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Történetek, sorsok, legendák - Völgyesi Zoltán: Málenkij robot és a zsidó bosszú legendája Hajdúnánáson
Völgyesi Zoltán: Málenkij robot és a zsidó bosszú legendája Hajdúnánáson akik az embereket elvitették A késő délutáni órákban a volt rendőrnyomozót, Glücklich Sándort, aki akkor a népboltot vezette, a tüntetők egy csoportja a boltból kirángatta az utcára és ott összeverte. Egy másik csoport Schlosser Jenő keresésére indult, de nem tudták elkapni, mert nem zsidó szomszédja figyelmeztette, és így menedéket talált egy másik portán. Lakását viszont feldúlták, kifosztották és a berendezését összetörték. Mivel Schlossert, a vélt főkolompost nem tudták elkapni, egy feltüzelt csoport benyomult a „zsidó utcába”, lakásában bántalmazta Wiesel Bernát zsidó hittantanítót és feleségét, valamint Jakabovits Hermann saktert, s behatolt a zsinagógába is. A megmozdulás ekkor már egyértelműen antiszemita jelleget öltött, hiszen olyanokat bántalmaztak, akiket sohasem vádoltak a zsidó bosszúban való részvétellel, köztük a helyi zsidó közösség prominens alakjait. A legveszélyesebb helyzetbe a harmadik volt rendőr, Stuhlberger Dávid került, akit egy felbőszült 30^40 fős csoport a saját háza előtt akart felakasztani az esti órákban. Szerencsére Szilágyi Gyula tanácselnök határozott fellépésével meg tudta ezt akadályozni.76 A történtek hatására a zsidó lakosok pánikba estek, igyekeztek elrejtőzni. Az október 26-i hajdúnánási megmozdulásoknak nem lett halálos áldozata, de ebben az is szerepet játszik, hogy Schlosser Jenőt nem tudták kézre keríteni üldözői. Az antiszemita zavargások kiújulását a másnap megalakult forradalmi bizottmány és nemzetőrség egy Debrecenből kirendelt egyetemista nemzetőr szakasz segítségével sikeresen megfékezte. A nánási zsidók egy része az átélt megpróbáltatások miatt a következő napokban, hetekben eltávozott a településről. 1957 áprilisában a zsidó hitközségi tagok testületileg elhatározták, hogy kivándorolnak Izraelbe és a hitközséget feloszlatják. A kérelmet 19-en írták alá, köztük Schlosser Jenő is.77 A döntés következtében az 1956-ban még mintegy 80 főt számláló hajdúnánási zsidó közösség felszámolódott, a zsinagógát is lebontották. Schlosser, aki október 27-én Debrecenbe menekült, később kérte visszahelyezését a hajdúnánási szociális otthon vezetői állásába. Egyenesen Kádár Jánoshoz fordult panaszával.78 A megyei tanács elnökhelyettese levelében kérte a hajdúnánási tanácselnököt a városi tanács álláspontjának közlésére, hogy arról a minisztertanács titkárságát tájékoztatni tudja. 1957. február 25-én 76 Szilágyi Gyula tanácselnököt a másnap megalakuló helyi forradalmi bizottmány elnökévé választották. 77 A hajdúnánási zsidók a Tiszántúli Községkerületi Izraelita Hitközséghez fordultak anyagi segítségért. Kérvényüket közli Pelle János: Pogrom Hajdúnánáson 1956-ban. Kommentár, 1992. 2. sz. 28. o. 7^ A Hajdú-Bihar Megyei Tanács V. B. elnökhelyettesének levele a Hajdúnánás Városi Tanács V. B. elnökének. 1957. február 18. MNL HBML XXIII. 528. 211
