Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Történetek, sorsok, legendák - Völgyesi Zoltán: Málenkij robot és a zsidó bosszú legendája Hajdúnánáson
Történetek, sorsok, legendák gyarország agrárjellegű vidékein, főként falvakban és mezővárosi jellegű településeken többnyire ez volt a zsidóellenes zavargások közvetlen kiváltója, mint 1946-ban Kunmadarason is.68 A háború utáni új típusú zsidóellenesség- ben szerepet játszottak általános tényezők, mint a zsidókkal szembeni hagyományos előítéletek, a korábbi korszakból származó sztereotípiák, a háború utáni nyomorúságos viszonyok keltette szociális elégedetlenség, valamint olyan speciális helyi faktorok, mint Hajdúnánáson az elhurcoltak ügye. A zsidó bosszú vádja nyilvános fórumon is elhangzott 1947. február 27-én, amikor a „köztársaság elleni összeesküvés” elítélése céljából összehívott hajdúnánási gyűlésen a Joint képviseletében 7-8 fős küldöttség megjelent Schlosser Jenő vezetésével. A férjeiket már harmadik éve hiába váró két asszony, akik zsidó bosszúnak tartották elhurcolásukat, antiszemita kijelentéseket tettek, s tüntetőleg kivonultak a teremből. Ezért faji izgatás címen népbíróság elé idézték őket. Egyikük, Ungváriné a következő kijelentéseket tette a népügyészség megállapítása szerint: „vagy zsidó gyűlés lesz, vagy magyar”. „Ha zsidókat hívtak ide, ekkor én elmegyek, mert nekünk nincs ott helyünk, ha az uramat tönkretették a zsidók, nem bánom, ha velem is akármit csinálnak, akasszanak fel vagy zárjanak el, de akkor sem maradok ilyen társaságban. ” A tárgyaláson Ungváriné elmondta, hogy miután férjét elhurcolták, felkereste Schlossert és sírva könyörgött neki, hogy hozassa vissza a férjét, azonban - állítása szerint - Schlosser csak hitegette. A népbíróság végül is felmentette az asszonyokat.69 Ebben szerepet játszhatott az elhurcolás emlegetése, ami kényelmetlen lehetett a bíróság számára, ugyanakkor az asszonyok haragját magyarázhatóvá tette. Ungváriné, a fővádlott, aki négy gyermek ellátásáról gondoskodott, mindössze négy hold földdel rendelkezett, amit földosztáskor kapott. A család nehéz sorsában valóban döntő szerepet játszott a férj fogsága. Nem véletlen, hogy két fia is részt vett 1956 októberében a hajdúnánási zsidóellenes zavargásokban, több fiatal társával együtt, akiknek az apját szintén elhurcolták.70 1947 nyarán, amikor a hadisegélyek felemeléséért gyűjtöttek aláírásokat a városban, a hadiözvegyek zúgolódása zsidóellenességbe csapott át. Az államvédelmi szervek a rendőrségre kísérték az asszonytüntetés egyik szószólóját, akit a tömeg ki akart szabadítani, s a rendőrség csak nehezen tudta helyreállítani a rendet.71 A következő év őszén Hajdúnánáson felröppent 68 Apor Péter: A népi demokrácia építése: Kunmadaras, 1946. Századok, 1998. 3. sz. 601-632. o. 69 A főtárgyaláson a népügyész a vádat elejtette, s az 1948. január 24-i ítéletében a népbíróság felmentette a két asszonyt. Ungvári Lajosné és társa periratai. MNL HBML XXV.l. Nb 401/1947. ^6 Völgyesi: Kisvárosi történet... 100. o. „Nem lehet a demokráciát büntetlenül böcsmérelni.” Nánási Szabadság, 1947. június 27. 2. o.; Rácz István (szerk.): Hajdúnánás története. Hajdúnánás, 1973, 384. o. 208
