Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Történetek, sorsok, legendák - Völgyesi Zoltán: Málenkij robot és a zsidó bosszú legendája Hajdúnánáson
Völgyesi Zoltán: Málenkij robot és a zsidó bosszú legendája Hajdúnánáson mény.48 Pelle állításával szemben a nánási férfiak többségét egyszerű, nádfe- deles parasztházból vitték el, mint ahogy Hadas Ferencet is.49 Schlosser személyes felelősségére Hadas is tesz célzást a könyvében: „A város parancsnoksága mellé szegődött a Schlosser nevezetű üveges mester... Csak zárójelben: Schlosser sógornőjének üzlethelyiségét utalta ki a város Apámnak a deportálás után, s — mit ad Isten! — mind Apámat, mind pedig két fiát elhurcolták az oroszok. ” A szerző azt sejteti az olvasóval, hogy Schlosser bosszúja miatt kellett nekik is vezekelniük.50 1945 januárjának utolsó napjaiban deportálták Hajdúnánásról a német nevűeket, akkor, amikor Schlosser még hivatalban volt, sőt a névsor összeállításában is bizonyítottan részt vett. Ezért felvetődhet, hogy később a két elhurcolás összemosódott a „népi emlékezetben”, s visszamenőlegesen vádolták meg Schlossert a november eleji szovjet fogolyejtésben való részvétellel. Ennek viszont ellentmond a két deportálás feltűnő különbsége: míg november elején válogatás nélküli, tömeges fogolyejtés történt, addig január végén lista készült a helyi hatóságok bevonásával, s ekkor jóval kevesebb embert, tizenöt főt deportáltak a Szovjetunióba. Sőt elvittek nőket is, amire az 1944. novemberi elhurcoláskor nem volt példa. Továbbá a deportálandó németek kijelölésében a város egész akkori vezetése érintve volt. Meglepő módon a Szovjetunióba deportálták mint német nevűt a Magyar Kommunista Párt (MKP) hajdúnánási szervezetének titkárhelyettesét is, Theuerkauf Gyula asztalost, aki tíz hónapot töltött a Donyec-medencében.51 Hadas Ferenc úgy tudja, hogy Schlossernál volt a deportálandó német nevűek listája, amin az ő apja is rajta volt, de miután tudomást szerzett a dologról, beszélt Schlosserral és sikerült kihúzatni magát.52 A németek deportálásáról a szovjet politikai döntés jóval a háború vége előtt megszületett. Sztálin már 1943 novemberében, a teheráni konferencián kijelentette a szövetségeseknek, hogy néhány évig mintegy 4 millió német 48 Völgyesi: Kisvárosi történet... 212. o. 2. sz. térkép. 4^ Dr. Hadas Ferenc közlése. 50 Hadas: i. m. 19. o. 5' Rozsnyói Tájerkóf Gyula visszaemlékezése szerint az elhurcolása előtt bizalmas beszélgetést folytattak róla a város akkori vezetői: Aszalós Sándor polgármester, Gyulai András rendőrkapitány, Schlosser Jenő, a politikai nyomozóosztály vezetője, dr. Mándi András közjegyző, Friedländer Sámuel, a közmunkahivatal vezetője, valamint Szalóczi Imre, az MKP titkára, aki nemrég vette át a vezető tisztséget Theuerkauftól. A visszaemlékező szerencsés hazatérése után változtatta nevét Rozsnyói Tájerkófra. A Szovjetunióba történt deportálásában szerepet játszhatott az MKP vezetésén belüli hatalmi harc is. Vő. Rozsnyói Tájerkóf Gyula visszaemlékezése. MNL HBML Pártarchívum. VE. 247. 52 Állítólag Hadas apja arra hivatkozott, hogy két fiát novemberben már elvitték a Szovjetunióba, s ezután törölték a listáról. Hadas Ferenc közlése. 203
