Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Történetek, sorsok, legendák - Völgyesi Zoltán: Málenkij robot és a zsidó bosszú legendája Hajdúnánáson
Történetek, sorsok, legendák és a magyar csapatok közel egy hónapig feltartóztatták a szovjet előretörést. A parancsnokok a megnövelt hadifogoly-létszámmal igyekeztek igazolni saját csapataik veszteségét, s egyben magyarázatot adni Sztálin és a felső katonai vezetés felé a kitűzött hadműveleti célok elérésének elmaradására, a front elakadására. Budapest elfoglalása után Malinovszkij marsall több mint százezer hadifogolyról tett jelentést. Mivel a valódi hadifoglyok száma a német katonákkal együtt sem lehetett több 35 ezernél, a hiányzó fogolymennyiséget budapesti és főváros környéki civilekkel pótolták.26 A Tiszántúl északi részén is sok civil foglyot ejtettek a szovjetek. A legtöbb embert, mintegy 2300 főt Nyíregyházáról hurcolták el, s Nyíregyháza után Hajdúnánás vesztesége volt a legnagyobb.27 A két települést érintő tömeges civil fogolygyűjtésre a több mint két hétig tartó alföldi (más néven hortobágyi vagy debreceni) páncéloscsata után került sor, ami a szovjetek számára súlyos veszteségekkel és részleges hadműveleti kudarccal járt. Az 1944. október 9. és október 28. között lezajlott tankcsatában a Malinovszkij marsall vezette 2. Ukrán Front csapatai megtisztították a Tiszántúl északi részét az ellenséges erőktől, de nem érték el a kitűzött céljukat. Miután az Észak-Erdély gyors elfoglalására indított szovjet offenzíva a tordai harcok miatt elakadt, Malinovszkij új támadási irányt jelölt ki a szovjet Legfelsőbb Főparancsnoksággal egyeztetve. Elhatározta, hogy főerőit Nagyváradtól délre és Aradtól északnyugatra összpontosítja, s Debrecen - Nyíregyháza - Csap irányába méri a főcsapást.28 Arra utasította Plijev altábornagyot, hogy gyors támadással október 21-ig érje el a Tiszát a Csap-Tokaj vonalon, s ezzel vágja el az Észak-Erdélyben harcoló 8. német és 2. magyar hadsereg visszavonulásának útját. Plijevnek azonban a parancsot nem sikerült végrehajtania, mert a német-magyar csapatok ellencsapásukkal el tudták hárítani a bekerítés és a megsemmisülés veszélyét. Plijev csapatai október 19-én és 20-án birtokba vették Debrecent, majd északi irányba támadva október 21-én elfoglalták Újfehértót, Hajdúhadházat, Nyíregyházát, Nagykállót, és október 22-én Hajdúböszörményt is bevették. A német hadvezetés azonban október 22-én el26 Mivel Malinovszkij marsallnak nem sikerült Budapestet időben elfoglalnia, azzal védekezett Sztálin előtt, hogy 180 ezer katonából állt a védősereg. Valójában azonban 70 ezer magyar és német katona maradt a „Budapest erődben”, s ebből legfeljebb 35 ezer ember esett fogságba. Malinovszkij győzelmi jelentésében viszont több mint 100 ezer fogolyról írt. „Mivel a szovjet illetékes szervek a marsallt elszámoltatták a foglyokról, Malinovszkij úgy segített magán, hogy civilekkel töltötte fel a hadifogoly létszámot. Hadtörténészek arra a következtetésre jutottak a marsallnak a Szovjet Tudósító Iroda által is közölt, a foglyok számára vonatkozó adatából, hogy a szovjetek 50-100 ezer polgári személyt hurcoltak el Budapestről és környékéről. ” Stark: Budapesti civilek elhurcolása a Szovjetunióba... 75. o. 22 Bognár: Magyarok hadifogságban Magyarországon... 35-36. o. 28 Stark: Magyar foglyok a Szovjetunióban... 34. o. 196
