Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Pusztulás - újjáépítés - Kocsis Piroska: Pillanatfelvétel a második világháború utáni közegészségügyi helyzetről
Kocsis Piroska: Pillanatfelvétel a második világháború utáni közegészségügyi helyzetről ellátást, hogy a mentőautók hiánya miatt a betegek nem kerültek időben kórházba, a diagnózis felállítását akadályozta a röntgen és a laboratórium hiánya, a fertőtlenítő- és tisztítószerek hiánya miatt pedig terjedt a fertőzés. A kórházak működése a felszabadult országrészen már 1945 tavaszán megkezdődött. A katonai szolgálatot teljesítő orvosokat hazatérésük után azonban a kórházak igazoló bizottságai várták, mivel igazolniuk kellett magukat.69 A népjóléti miniszter 1945. augusztus 3-i tájékoztatójában rámutatott arra, hogy „az egészségügy romokban heverő intézményeit a minisztériumnak újjá kell építenie, és olyan körülmények között kell működnie, amikor a háború utóhatásai a táplálkozás, a lakásviszonyok és egyéb kedvezőtlen körülmények miatt még erősen éreztetik hatásukat. ”70 A közegészségügyi jelentés kórházakra vonatkozó adatsora elsősorban a tiszti (fő)orvosi ellenőrzésekre, a köz- és magánkórházak felügyeletére, a fertőző, a gyermek, a szülő, a nemi beteg, a gümőkóros osztályok ágyszámára, a beutalt, de helyhiány vagy egyéb ok miatt visszautasított betegek adataira vonatkozott. 21. Mentőállomások A szervezett mentés kereteit a második világháborúig az 1876. évi közegészségügyi törvény határozta meg. A világháború katona-egészségügyében a mentőállomások is részt vállaltak, bár 1945 előtt sem kellő technikai felszereltség, sem elég orvos nem állt rendelkezésükre. A személyi állomány nagy részét harctéri szolgálatra hívták be, a megmaradt létszámmal látták el a főváros és a vidék mentésügyét. A háborús események alatt a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület (BÖME)7' komoly anyagi veszteségeket szenvedett, a bombázások alatt gépkocsiparkjának jelentős része megsemmisült. Hasonlóan károsodtak a vidéki mentőállomások is, melyeket külön szervezet, a Vármegyék és Városok Önkéntes Mentő Egyesülete (VOME)72 fogott egybe.73 A mentőállomások magánkézben vagy jótékony célú egyesületek kezében voltak, az anyagi fedezetet adományokból biztosították. 69 Egyes orvosok élete - ha az ellenük felhozott vádak alól fel is mentették őket - kettétört, korábbi munkakörüket nem kaphatták vissza. "9 MNL OL XXVI-A-14-1945. augusztus 3. 40. o. MTI Híradás (belpolitika, külpolitika), 1945-1949. 1887-ben Európában másodikként szervezték meg a mentőszolgálatot. Ekkor jött létre a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület. 72 Az 1926-ban alakult egyesület fogta össze a városokban is megszervezett önkéntes társadalmi mentőegyesületeket. 73 1948. február 19-én a Gazdasági Főtanács határozatot hozott az Országos Mentőszolgálat megszervezésére, így a mentés állami feladattá vált. 149
