Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Pusztulás - újjáépítés - Kocsis Piroska: Pillanatfelvétel a második világháború utáni közegészségügyi helyzetről
Kocsis Piroska: Pillanatfelvétel a második világháború utáni közegészségügyi helyzetről A táblázat adatai a fertőtlenítő intézetek csekély számát, illetve az adatszolgáltatás hiányosságait mutatják. Borsod-Gömör vármegye szöveges értékelésében a kiütéses tífusz téli, illetve kora tavaszi fellépésekor a vármegye úgyszólván minden községében az alispán száraz gőzfertőtlenítők létesítését rendelte el. A megyében ezzel a módszerrel vált lehetővé a cigányok, a csavargók és a katonák fertőtlenítése. A fertőtlenítő gépek többsége a harcok alatt megsemmisült vagy megrongálódott, némelyik használható állapotban volt, de javításra szorult. Olyan eset is előfordult, hogy a fertőtlenítő gép „eltűnt a harcok alatt, ismeretlen csapattest elszállította". A fertőtlenítés adatai mellett a járvány kórházakban (elkülönítőkben), fertőtlenítőkben felszerelt ágyak, pótágyak, az ápolt betegek és az ápolási napok számát illetően is történt adatszolgáltatás. E rovatokat két vármegye és egy törvényhatósági jogú város töltötte ki. Csanád vármegye négy kórházában 53 felszerelt és 16 pótágyon látták el a betegeket, Bács-Bodrogban kilenc kórházban 28 felszerelt és 17 pótágyon, míg Szegeden egy kórház 50 ágyon gyógyította betegeit.36 6. Tuberkulózis- és tbc-gondozó intézetek A második világháború végére a hivatalos politikában a tuberkulózis elleni védelem kiemelt jelentőséget kapott. 1939-ben Magyarországon 173 tüdőbeteg-gondozó intézet működött, ebből tíz a fővárosban. Országos viszonylatban a tbc-sek száma 60 000 fő körül mozgott, egy részük csak gondozásra és ellenőrzésre szorult, intézeti elhelyezést kb. 12 000 beteg igényelt; ez nagyjából az évi halálozásnak felelt meg. Az ágyszükségletnek csupán a felét tudták kielégíteni. A helyzet megoldására a háborús viszonyok között sem találtak módot.37 A háború befejezése után megkezdték a lerombolt kórházak és tüdőgondozó intézetek helyreállítását, újak létesítését. A menekültek, valamint a hadifogolytáborokból és koncentrációs táborokból hazatértek között nagyon sok volt a tbc-s beteg. Számos alultáplált, rossz szociális helyzetű csecsemő és gyermek is megbetegedett, ami félelmet keltett a lakosságban.38 Hogy az itt-ott fellobbanó gócok nem egyesülhettek kiterjedt járványokká, az annak volt köszönhető, hogy az országosan megszervezett védőoltással a fertőző 36 MNL OL XIX-C-1-e-sz. n.-1945. (1. doboz). 33 Birtalan Győző: Adatok a két világháború között Magyarországon végzett szervezett egészség- védelmi munkáról, különös tekintettel az OKI tevékenységére. Orvostörténeti Közlemények, 1979. 87-88. sz. 203. o. 33 1947-ben kezdte meg működését a Szabadság-hegyi Állami Gyermekszanatórium. 137
