Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Pusztulás - újjáépítés - Kocsis Piroska: Pillanatfelvétel a második világháború utáni közegészségügyi helyzetről
Pusztulás - újjáépítés feladatokat, a tüdő- és nemi betegségek elleni küzdelmet. Megszervezte a falusi és a zöldkeresztes4 egészségvédelmi munkát, az egészséges ivóvízellátás érdekében mintegy 20 ezer kút fúrását szorgalmazta, fióklaboratóriumokat létesített, felvilágosító tevékenységet folytatott, fertőtlenítő állomásokat hozott létre, járványügyi vizsgálatokat végzett. Kiemelt feladata volt a fertőző betegségek elleni küzdelem irányítása, a védőoltások széles körű bevezetésének megszervezése és a prevenció.5 Az 1868. június 14-én létrejött Országos Közegészségi Tanács6 sokoldalú tevékenységet fejtett ki az egészségügy jogi rendezéséért. Az 1876. évi XIV. törvény egyértelműen az állam feladatává tette az ország egészség- ügyi helyzetének ellenőrzését és a szükséges egészségügyi intézkedések megtételét. A Tanács újjászervezésére 1936-ban került sor. amikor az 1936TX. törvény7 létrehozta az Országos Közegészségügyi Tanácsot.8 Ugyanebben az évben, 1936-ban államosították a tisztiorvosi szolgálatot, 1939-ben az addigi 945 körorvosi állást 206 új státusszal növelték. 1941. január 1-jén, a közegészségügy államosításakor 1000 orvos és 1100 védőnő került egységes irányítás alá,9 majd 1943-ban államosították a községi és körorvosi állásokat is.10 A második világháború súlyos csapást mért a közegészségügyre. Több száz orvos meghalt, a kórházak, gondozó intézetek, egészségházak működés- képtelenné váltak, a kórházi felszerelések nagy részét elrabolták, a gyógyszertárakat kifosztották, nem volt tiszta víz, a lakosság eltetvesedett, fertőző betegségek tizedelték a lakosságot, a közellátás, a közlekedés nehézségei, a szárnyaló infláció pedig tovább súlyosbították a helyzetet. A tömegnyomor ijesztő méreteket öltött, a munkanélküliség, a rossz kereseti viszonyok miatt ^ Az első zöldkeresztes mintajárást 1927-ben, a gödöllői járásban szervezték. Johan Béla: A magyar közegészségügy területi kérdései. Népegészségügy, 1943. 21. sz. 775-796. o. 5 80 éve kezdte meg működését az Országos Közegészségügyi Intézet, https://www.antsz.hu. (Letöltés ideje: 2015. augusztus 26.) 6 1863-ban a magyar orvosok és természetvizsgálók Pesten tartott nagygyűlésén Csatáry Lajos, Bihar megye főorvosa javaslatot tett az ország „közegészségi és orvosi ügyeinek rendezésére”. A javaslatot elfogadták és bizottságot szerveztek annak kidolgozására. A bizottság által készített tervet megvitatás után, 1867-ben átadták a belügyminiszternek, aki a kor neves orvosaiból szak- bizottságot hozott létre. Ez elkészítette „a közegészségi és orvosi ügy rendezése tárgyában” című tervezetet, amelyet „Emlékirat”-ban öntöttek végleges formába. A király 1868. június 14-én kinevezte az új Országos Közegészségi Tanács tagjait. ^ A hatósági orvosi szolgálatról és a közegészségügyi törvények egyéb rendelkezéseinek módosításáról. ^ A háborús évek közeledtével a Tanács tevékenysége egyre inkább formálissá vált. (> Scholtz Kornél. Népegészségügy, 1941. 12. sz. 724. o. ^ Székely M. Népegészségügy, 1942. 13. sz. 862. o. Az államosításokra elsősorban a finanszírozás hiánya miatt került sor. 126
