Levéltári Közlemények, 86. (2015)

Pusztulás - újjáépítés - Kántor Balázs: Adalékok az 1944-1945-ben Nyugatra hurcolt magyar javak történetéhez

Pusztulás - újjáépítés úgy döntött, hogy a Pénzügyminisztérium keretén belül létrehozandó ügy­osztály feladata lesz a külföldön lévő javak felkutatása és hazahozatala. Az ügyosztály élére Dr. Nyárádi (Scheidl) Miklós került kormánymegbízott­ként.67 1946-ban Németország és Ausztria területén több magyar visszatelepítési bizottság alakult, amelyek a hazaszállításokkal kapcsolatos ügyeket látták el.68 Az osztrákokkal kötött egyezség alapján az igazoltan magyar tulajdont nem lehetett elvinni az illetékes bizottság döntése nélkül, a magyarok tovább­ra is elláthatták a kint lévő gépek és anyagok őrzését, havonta legfeljebb 100 vagon mennyiségű magyar tulajdon térhetett vissza Magyarországra, a költ­ségeket pedig a határig az osztrák fél fizette.69 A szovjetek ugyanebben az év­ben elvben hozzájárultak ahhoz, hogy az általuk megszállt övezetekből haza­szállítsák az 1944. október 15. után elhurcolt javakat. Ezzel szemben az ame­rikaiak 1945. január 21-ét jelölték meg kezdő dátumként.70 Az 1947. február 10-én Párizsban aláírt magyar békeszerződés is foglalko­zott a témával. A 30. cikk 1. pontja kimondta, hogy: 1. A jelen Szerződés életbelépésétől kezdve Magyarországnak és magyar állampolgároknak Németországban levő javait nem lehet többé ellenséges ja­vakként kezelni s minden ilyen bánásmódon alapuló megszorítást meg kell szüntetni. 2. Magyarországnak és a magyar állampolgároknak azokat a javait, amelye­ket a német haderő vagy hatóságok 1945. évi január hó 20. után erőszakkal vagy kényszerrel hurcoltak el Magyarország területéről Németországba, s ame­lyeknek azonossága megállapítható, visszaszolgáltatásra ki kell választani.71 A szövegből kiderül, hogy a rendelkezés csak a Németország területére hurcolt javakra vonatkozik (kérdéses, hogy Németország mikori területét vet­ték tekintetbe), és azok közül is csak azokra, amelyek a magyar fegyverszü­neti megállapodást követően erőszakkal kerültek kiszállításra. Utóbbi igazo­lása mellett a tulajdonjogot is bizonyítani kellett. A békeszerződés 29. cikke 67 A posztot Perényi Istvánnak, a Magyar Általános Hitelbank ügyvezető igazgatójának is felaján­lották, ám ő túl sok gondolkodási időt kért, így végül Nyárádi kinevezése mellett döntöttek. Szűcs: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei... 351. o. 68 Visszatelepítési bizottságok: Frankfurt (Németország amerikai zónája), Bécs (Ausztria angol, amerikai és szovjet zónája), Innsbruck (Németország és Ausztria francia zónája), Bielefeld (Né­metország angol zónája) - 1947-es adatok. MNL OL XIX-J-l-k-Ausztria (1945—1964)-23/g- 100/KHJ-1947 31. doboz. 69 MNL OL XXIX-F-344-b. 189. doboz 7® MNL OL Magyar Wolframlámpagyár Kremenezky János Rt. Ügyvezető Igazgatóság (a továb­biakban: Z 622) 127. tétel 14. csomó. 71 1947. évi XVIII. törvény 30. cikk http://www.l000ev.hu/index.php?a=3&param=8265 (Letöltés ideje: 2015. 08. 10.). 120

Next

/
Oldalképek
Tartalom