Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Pusztulás - újjáépítés - Kántor Balázs: Adalékok az 1944-1945-ben Nyugatra hurcolt magyar javak történetéhez
Kántor Balázs: Adalékok az 1944-1945-ben Nyugatra hurcolt magyar javak történetéhez A kitelepített vállalatok helyezte 1945-ben 1945. május 2-án a Berlint védő Wehrmacht letette a fegyvert, majd 7-én aláírták a feltétel nélküli megadás előzetes okmányát.25 Egy napra rá (8-ról 9-re virradó éjjel) a fegyverszüneti szerződés szignálására is sor került. Németország elvesztette a háborút. Az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió az 1945. július 17. és augusztus 2. között Potsdamban megtartott konferencián véglegesítette a háború lezárásával kapcsolatos elképzeléseit. Németországot a szövetségesek 1945. júniusi közös nyilatkozatának szellemében négy megszállási zónára osztották (amerikai, angol, francia, szovjet).26 Az országot a Szövetséges Ellenőrző Tanács irányította. Hasonló övezeteket hoztak létre Ausztriában és a két állam fővárosában (Bécs, Berlin) is. A korábbi Német Birodalom területére hurcolt magyar javak (több mint 129 vállalat) és polgárok a háború végeztével öt különböző övezetbe, illetve országba kerültek, elvágva bármiféle összeköttetéstől. A felhasznált források alapján legjobban az amerikai csapatok által megszállt zónák és a csehszlovák kormányzat működéséről tudunk képet alkotni. A németországi és ausztriai amerikai övezetben több katonai hatóság is működött, amelyek hatáskörei nem minden esetben voltak tisztázottak. Az amerikai hadsereg különböző gazdasági szervei közül az USFA Ordnance-t érdemes kiemelni, amelynek feladata a hadizsákmány ügyeinek intézése volt. Rajta kívül más szervek is beleszólhattak a területükön található magyar javak sorsába. Az amerikai hadsereg kezdettől egységes vagyonellenőrzési rendszert dolgozott ki (Property Controll Office - PC). Ennek lényege az volt, hogy tartományonként és vállalatonként vagyonellenőrt jelölhettek ki. A vagyonellenőr döntött az ügyben, hogy mely vállalatot szükséges ellenőrzés alá vetni. Az egyes tulajdonokat négy kategóriába sorolták: a katonai ellenőrzés alatt állók, az Egyesült Nemzetek érdekeltségébe tartozók, az Egyesült Nemzetek tulajdonai és az „egyebek”.27 A vállalathoz kirendelt vagyonőrök nem amerikaiak voltak, hanem szinte bárki kaphatott ilyen kinevezést, a náci múlttal rendelkezőket kivéve. Bár az esetek többségében a legitimációjuk megkérdőjelezhető volt, a PC saját alkalmazottaiknak tekintette őket.28 1946- ra egy visszaszolgáltatási eljárásrendet is kidolgoztak, ennek ellenére a gyakorlati megvalósítások gyakran eltértek egymástól. Az amerikaiak a legtöbb 25 Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet I. Európa. Budapest, 2006, 219. o. 26 Uo. 236. o. 27 MNL OL P 2079 2. tétel 1. doboz. 28 MNL OL Z 402 1078/b-l/2. 116. doboz. 111
