Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Pusztulás - újjáépítés - Kántor Balázs: Adalékok az 1944-1945-ben Nyugatra hurcolt magyar javak történetéhez
Pusztulás - újjáépítés szállító Törzs irányította, amely több tárca képviselőiből állt.10 11 A szerv vezetője előbb Zsigmondy László, majd pedig Battha Pál lett. Ehhez tartoztak az ún. Richards-bizottságok (Raumungs Kommission)." Utóbbiak legfőbb feladata az volt, hogy megállapítsák a szállítmányok tulajdonjogi helyzetét, az eljárásról felvett jegyzőkönyveket pedig továbbküldjék a felvevő állomásokra, ahol újabb vizsgálat következett volna. A legtöbb esetben azonban nem került sor a jegyzőkönyv továbbítására. A német beavatkozások csökkentése érdekében azt is szabályozták, mi adható át mégis a németeknek, és mit kell mindenképpen magyar áruként kezelni (pl. élelmiszer, textil, üzemanyag, gépjárművek).12 A kitelepítés lebonyolításában magyar részről ezt követően is előfordultak olyan esetek, amelyek szervezetlenségre utaltak. Egyes gyárak azt az utasítást kapták, hogy a német szervekkel vegyék fel a kapcsolatot a szállítások ügyében, és azt lehetőleg minél előbb tegyék meg, mert a németek később már csak azt fogják vinni, amire feltétlenül szükség van. A Honvédelmi Minisztérium több esetben azonban csak szóban tájékoztatta az illetékeseket, nehogy azok később kártérítési igénnyel léphessenek fel.13 A kitelepítés gyors lebonyolításának követelményével szöges ellentétben állt ugyanakkor egy másik utasítás, amely szerint a hadiüzemeknek (a nehézipari vállalatok többsége annak számított) az első tüzérségi tűz előtt nem javasolt a kitelepítés. 1945. január 18-án újabb megállapodást írtak alá a német és a magyar kormány képviselői. Ebben lefektették, hogy a Német Birodalom területére szállított magyar javakat közös háborús célokra lehet csak felhasználni. A magyar vállalatok a Birodalom területén önállóan, illetve német vagy magyar vállalatokkal munkaközösségben is dolgozhattak. Ugyanakkor lehetőség volt tulajdonaik bérbeadására vagy azok értékesítésére pénzbeli vagy természetbeni juttatásért cserébe. Megerősítették a kitelepített magyar vállalatok tulajdonjogi védelmét. Mindezt a német jog alá rendelés mellett a két fél közti megállapodás, valamint az új magyar irányítási szerv, az Ungarische Industrie Kommission (UNIKO) kezessége formájában. A kiszállított javakat két nagyobb csoportba sorolták. Az első kategória felett a magyar fél rendelkezett, míg a másik esetben a német gazdaság részére történő értékesítésen volt a hangsúly. Utóbbi esetén, ha ismert volt a tényleges tulajdonos, akkor Honvédelmi Minisztérium, Közellátásügyi Minisztérium, Közlekedési és Iparügyi Minisztérium, Földművelésügyi Minisztérium, Külkereskedelmi Hivatal. MNL OL P 2079 2. tétel 1. doboz. 11 MNL OL P 2079 2. tétel 1. doboz. A bizottságok székhelyei: Bruck an der Leitha, Waseli an der Morava, Simbach am Inn, Brockau, Hohensalza. 12 MNL OL P 2079 2. tétel 1. doboz. 13 MNL OL Z 490 172. tétel 27. doboz. 108