Levéltári Közlemények, 85. (2014)
Közlemények - Miskolczy Ambrus: A Vasgárda az 1937 évi romániai választásokon
Miskolczy Ambrus: A Vasgárda az 1937. évi romániai választásokon Bizalmas körben úgy nyilatkozott, hogy már nem a győzelem, hanem a bosz- szú napját várja.261 Nae Ionescu azt pletykálta Vaida Voevodnak, hogy a király még február elején fogadta Codreanut, aki a kérdésre, hogy mit akar, úgy nyilatkozott, nem akar kormányra kerülni, nincs programja és felkészült emberei, de van ideje, a zsidókérdést csak 20-30 év alatt lehet megoldani más országokkal együttműködve, Gogát pedig azonnal meneszteni kell. A király Vaida miniszter- elnökségét hozta szóba, amit Codreanu elfogadott, és erre a király megcsókolta Codreanut.262 Alighanem Ionescu találta ki a történetet, hogy beszélgetőtársát - az ő egyik nem túl finom, de találó szólásával élve - seggre ültesse a jégen. Közben dialektikája teljében fejtegette, hogy az új történelemalkotó elem „nem a tömegek ellenében cselekvő ember (diktatúra), sem az ember elleni tömegek (a mai degenerált demokrácia), hanem: az ember, aki megtalálta a tömegeket."263 Ez egyben intés Károlynak, hogy ne próbálkozzék diktatúrával. Nem fogadta meg egykori tanácsadója tanácsát. Menesztette Gogát, miközben attól is tartott, hogy a Vasgárda Maniu eszközévé válik, Lupu szerint viszont még jobban aggasztotta az, hogy Maniu, ha módja lesz rá, felfedi a király „példátlan lopásait."264 Krenner Miklós február 18-án Budapesten napvilágot látó cikke vagy jól elkésett, vagy gúnynak szánta a szerző és tiltakozásnak: „Négyévi huzavona után, pedig ismét a tejben-vajban úszó Kánaán lettünk, a románság a Maniu-féle alkotmányos és erkölcsi világra, népies rendre és komoly békére szomjazik ismét, a kisebbségekkel testvéri együttérzésben. Ezt a politizáló és közlékeny népet nem lehet a temetői csönd és nyugalom elvének megnyerni. Ez meg akar tisztulni a régi rossz hagyományoktól, csak azt a tekintélyt követi, aki vele kézben-kéz dolgozik. Nem szereti a kaszárnyát és a német fegyelmet." A Parasztpárt élén „Maniu sohase volt ily magasztos, a Vasgárda ily rettegett!"265 Pedig Codreanu a magyarokkal szemben nem ütött meg olyan fenyegető hangokat, mint erdélyi hívei: „Vagy nagy lojalitást, vagy nagy ellenségeskedést tanúsítanak. A mi velünk szembeni magatartásuk minden esetre tőlük függ."266 Ebben persze rejlik némi sejtelmes fenyegetés is. Maniu megbízhatóbbnak tűnt. Mert: „Valami tragikus helytállás és lelki erő van abban, ha valaki szembe mer szállani a múlt hibáival és mégsem csatlakozik a forradalommal jövőt formálni akarók szélsőségeihez" - írta Neller Mátyás, aki azért amikor az egykori miniszterelnök saját nemzetiségi politikájáról vallott, nem felejtett el egy kis kritikai észrevételt: „Népünk toleráns világfelfogásának megfelelően pártunk a gyulafehérvári határozatok szellemében az összes kisebbségekkel szemben a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeknek akar eleget tenni, ellentétben a Goga-kormány politikájával. (Sajnos, ez írott malaszt maradt Maniu kormánya alatt is.)"267 Kétségtelen, Maniu a demok261 C.N.S.A.S. Penal 11784/12. 226. (1938. febr. 8.) 262 Argetoianu, 2002. 93. 263 Ionescu, 1938. 264 HudijA, 2002. 83. 265 Spectator, 1938. 266 Codreanu, 1938. 267 Neller, 1938a. 97