Levéltári Közlemények, 85. (2014)

Közlemények - Miskolczy Ambrus: A Vasgárda az 1937 évi romániai választásokon

Miskolczy Ambrus: A Vasgárda az 1937. évi romániai választásokon

Ugyanakkor a rémhíreknek is lehetett alapja. Augusztus derekán Codreanu arra utasította az erdélyi vezetőket, hogy Maniu híveivel minél több kapcsolatot építsenek ki, de óvatosan, úgy hogy ne sérüljön a Légió és Vaida Voevod pártjának jó viszonya, mielőtt még eldőlne, hogy véglegesen Maniuhoz csatlakoznak vagy megmaradnak tevékenységi körében.111 A Kapitány ekkortájt még arra számított, hogy Vaida és Iorga kerül kormányra, viszont ha a Parasztpárt alakít kormányt, akkor „élet-halál harcot hirdetünk ezen rezsim ellen," mert a parasztpárti kormány baloldali orientációt jelent.112 És valóban, a király Mihalachét kormányalakítással kecsegtette, amit Maniu kétkedve figyelt, és inkább semleges magatartást tanúsított, miközben a királyról csúnyákat mondott és úgy vélte, hogy csak hitegeti Mihalachét. Jellemző, hogy amikor miniszterelnöksége szóba került, Goga nekirontott a királynak: Mihalache miniszterelnöksége még a spanyolországinál is kegyetlenebb polgárháborút robbantana ki, ő maga is rögtön késsel a fogai között menne ki az utcára.113 Codreanu Maniut próbálta erősíteni, ismerve királyellenes magatartását. A légionárius vezetők körében a Kapitány azzal a kijelentéssel oldotta fel a kétértelműségeket, hogy „a Légió a nemzeti kérdésben Vaida Voevod vonalán halad, az alkotmány ügyében Maniu akciójával azonosul."114 Még szeptember végén is a Légió vezetői tartottak attól, hogy pártjukat feloszlatják, és az antilegionárius parasztpártiak kerülnek kormányra. Codreanu ki is mondta: „Egy idő óta, el kell ismernünk, hogy a jelen rezsim, vagy pontosabban a Palota, amely az országot valójában kormányozza, mozgalmunkat kímélte. Erre mi is kímélettel válaszoltunk." De ez a helyzet - vélte a Kapitány - egyik pillanatról a másikra megváltozhat, és akkor provokálnak, hogy ürügyük legyen a fellépésre.115

Miután Maniu vette át a Parasztpárt vezetését a helyzet egyértelműbbé vált a Vasgárda számára, ugyanakkor élt ebben a félelem, hogy a király a Maniuval egyre inkább szembenálló antilegionárius csoportra támaszkodik, nekik ad hatalmat. Codreanu ezt a csoportot kommunistának nevezte, és talán komolyan is gondolta.116 Viszont még október elején is aggasztotta az uralkodó és Maniu közeledésének híre, mert ez mozgásterét szűkítette volna, éspedig azt a lehetőséget, hogy a királyt zsarolhassa.117 De nem adta fel. Codreanu még november elején is bizalmas körben felvetette, hogy Alexandru Constant és Nicolae Totu menjenek el Cálinescuhoz és Madgearuhoz és közöljék, ha netán őket a király - a Parasztpárt esetleges sikere után - hatalomra juttatja és a légionárius mozgalmat mozgásában akadályozni akarják, akkor „éltekkel fizettek és nemcsak ti, hanem utódaitok is nemzedékről nemzedékre. Ez nem provokáció és nem fenyegetés, ellenkezőleg, az erőszak mindenkire ártalmas elkerülésének kívánsága." Constant

111 C.N.S.A.S. Penal 11784/9.210. (1937. aug. 19.)

112 C.N.S.A.S. Penal 11784/9. 204. (1937. aug. 21.)

113 Argetoianu, 2001.169.

114 AI, Fond V. 226.; C.N.S.A.S. Penal 11784/9.182. (1937. aug. 27.)

115 C.N.S.A.S. Penal 11784/9. 60. (1937. szept. 26.)

116 C.N.S.A.S. Penal 11784/8.179. (1936. okt. 16.)

117 C.N.S.A.S. Penal 11784/9.30. (1937. okt. 4.)

77