Levéltári Közlemények, 85. (2014)
Közlemények - Géra Eleonóra: A 18 századi Pest-Buda hétköznapi élete a források tükrében
GÉRA ELEONÓRA A 18. SZÁZADI PEST-BUDA HÉTKÖZNAPI ÉLETE A FORRÁSOK TÜKRÉBEN The researchers of the 18th-century-history of Pest-Buda that has been reoccupied from the Turks mainly concentrated on the history of the cities and focused on the administration issues. Odd luck that imposingly high number of documents of the two cities’ from the 18th century remained intact in the storms of the past centuries. The sources primary analysing the 18th century’s urban population having property and citizenship, mostly the nowadays life of the German-speaking families. In the study a series of examples are used to direct the attention to new, previously unexplored terrain of research, namely the gender roles in the urban society. Pest-Buda hétköznapi életének historiográfiája A szokásos gyakorlat szerint a hétköznapi élet rekonstruálásához alkalmas pestbudai források bemutatását egy elméleti bevezetővel kellene kezdeni a 20. század közepén végbement társadalomtörténeti paradigmaváltásról, valamint ennek jeles képviselőiről. Nálam avatottabb személyek azonban már kimerítően tárgyalták Carlo Ginzburg Menocchiójának vallomásait, Jaques Le Goff, Emmanuel Le Roy Ladurie, Georges Duby, Richard van Dülmen vagy Natalie Zemon Davies - a sort még folytathatnám egy darabig - munkásságát, hatását a következő nemzedékekre, de szólni kellene az irányzat hazai képviselőiről, sőt, azokról az egyetemi tanáraimról is, akiknek nem kis szerepe volt abban, hogy szükségét érezzem a közigazgatás során keletkezett levéltári anyagot más szemszögből (is) vizsgálni. Olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy még a személyes magánirat mint regisztratúra, illetve a közlevéltárak és magánjellegű anyagok problematikájának kérdésében sem kell hosszas elméleti fejtegetésbe bocsátkoznom, mivel ezt megtette előttem Horváth J. András, a Budapesti Negyed 2010-ben megjelent tematikus számának bevezetőjében.1 Az említett lapszám a Fővárosi magántörténelem címet kapta, a kötetben helyet kapott tanulmányok pedig a fővárossal kapcsolatos 19-20. században keletkezett forrásokra épültek. A fentebbiek jegyében úgy döntöttem, hogy historiográfiai bevezetőmben kizárólag a hétköznapi élettel is kapcsolatba hozható, 18. századi Pest-Budáról írt tudományos munkákkal foglalkozom részletesebben. A törököktől visszafoglalt Pest-Buda 18. századi történetének kutatói elsősorban a klasszikus értelemben vett várostörténet művelésére törekedtek, vagyis inkább a két város igazgatástörténetére összpontosítottak. Mikrotörténet-írás, életmód és mentalitás kutatása egyébként is elképzelhetetlen a nagyobb összefüggések ismerete nélkül, vagyis hosszú idő és számos kutató életműve kell ah1 A tanulmány címe: Lesz-e múltad Kovács János? - személyes magániratok Budapest Főváros Levéltárában. (Horváth J, 2010. 3-20.). Az említett lapszám: Budapesti Negyed, 18. (2010) 2. Levéltári Közlemények, 85. (2014) 33-54. 33
