Levéltári Közlemények, 85. (2014)
Irodalom - Frühneuzeitforschung in der Habsburgermonarchie Adel und Wiener Hof - Konfessionalisierung - Siebenbürgen Herausgegeben: István Fazekas,Martin Scheutz, Csaba Szabó und Thomas Winkelbauer unter Mitarbeit von Sarah Pichlkastner Wien, 2013 (Publikationen der Ungarischen Geschichtsforschung in Wien Bd VII ) (Ismerteti: Oross András)
Irodalom kutatók adhatták elő munkájukat, addig a 8. kötetben ismert, neves történészek tanulmányait olvashatjuk. A PUGW 7. kötete a 2011. és a 2012. évi workshop-ok eredményét tartalmazza. Előbbire Frühneuzeitforschung in Ungarn und Österreich címmel Bécsben a Collegium Hungaricum épületében került sor, míg utóbbinak a Zwettl-i ciszterci kolostor adott otthont Religion im politischen und sozialen Kontext témakörben. A kötet előszavában a szerkesztők néhány nagyon fontos gondolatot fogalmaznak meg, amelyek bizony igen tanulságosak a magyar történetírás szempontjából. Hangsúlyozzák ugyanis, hogy a Habsburg Monarchia közös történetét nagyon nehéz feldolgozni, hiszen felül kell emelkedni a nemzeti történetírások keretein, amelyek pedig olyannyira meghatározzák a történészek látásmódját. Az eltérő kérdésfelvetések és kutatási súlypontok, a különböző munkamódszerek és intézményi keretek csak nehezítik a közeledést - állapítják meg. Szellemesen jegyzik meg, hogy sokszor a fiatalabb generáció, akik még nincsenek a megfelelő személyi összeköttetések birtokában, gyakran egymás mellett ül a levéltárban vagy más kutatóhelyeken és egymás munkáiról sem értesülnek és nincs fórumuk sem arra, hogy kutatási eredményeiket megosszák. Az életre hívott műhelyek éppen ezt a nehézséget hidalják át és pontosan ezt a jogosan felmerülő igényt elégítik ki. A workshopok a személyes kapcsolatfelvételen túl lehetőséget nyújtanak egymás gondolatainak meghallgatására, a felvetett kérdésekkel kapcsolatos - akár eltérő - vélemények megismerésére is. Az osztrák, magyar, cseh és szlovák kutatók eltérő vizsgálatai jól illusztrálják a kötet tematikájában folyó „nemzeti" kutatásokat. A kötet szerkesztői a 22 tanulmányt öt nagyobb tárgyi egységben rendezték el. Az első a nemesség és a bécsi udvar viszonyában tartalmaz értekezéseket. A német nyelvterületen oly annyira elterjedt kutatási irány, a Konfessionalisierung témakörébe tartozik a legtöbb tanulmány. Külön altémakörben találhatók a szerzetességgel, illetve az egyház szereplőkkel foglalkozó összefoglalások. Erdélyi vonatkozású témával ketten jelentkeztek, míg a fejezetekbe be nem tagolható tematikájú munkákat külön részbe sorolták. Bár jelen ismertetés kereteit szétfeszítené, ha minden egyes tanulmányt részletes vizsgálat alá venne a recenzens, mégis néhány gondolatot az összkép kapcsán meg kell fogalmaznia. A magyar szerzők leginkább az egyházi és az erdélyi blokkban képviseltetik magukat tanulmányaikkal. Kádár Zsófia körbejárta a győri és a soproni jezsuita kollégiumalapítások történetét, míg Mihalik Béla a felső-magyarországi rekatolizáció 17. század végi kérdésével foglalkozott. Forgó András áttekintette a magyarországi klérus rendi politikáját a 18. század folyamán. Mindegyik tanulmány korábban ki nem aknázott forráscsoportokra épül, ami egyúttal mutatja azt is, hogy a magyar egyháztörténet-írás igyekszik új kérdésfelvetéseihez új forrásokat bevonni. Kádár Zsófia a Győri Egyházmegyei Levéltár, a győri bencés rendház könyvtára vagy éppen a Soproni Evangélikus Levéltár több dokumentuma alapján járja körbe a jezsuiták 17. századi szerepét a régióban, de hivatkozásai között az Österreichische Nationalbibliothek, illetve a római Jezsuita Levéltár is szerepel (éves jelentések, levelezés). A Szepesi Kamara által a különböző hatóságokhoz, tisztségviselőkhöz írt levelek fogalmazványai 324
