Levéltári Közlemények, 85. (2014)
Irodalom - Az 1712 évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével Forgó András (szerk ) Pannonhalmi Főapátsági Levéltár - A Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára, Pannonhalma-Veszprém, 2013.
AZ 1712. ÉVI POZSONYI DIÉTA EGY CISZTERCI SZERZETES SZEMÉVEL Forgó András (szerk.) (Fontes ex Archivio Sancti Martini editi I.A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32.) Pannonhalmi Főapátsági Levéltár - A Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára, Pannonhalma-Veszprém, 2013. 296 oldal A 18. században íródott országgyűlési magánnaplók a magyar politikatörténet, illetve általában a politika kultúrtörténete szempontjából elsődleges fontosságú, szinte a legértékesebb források. Egyrészt azért, mert kifejezetten magyar specialitásnak számítanak a Habsburg Monarchiában, az alsó-ausztriai rendi gyűlésekről és a cseh országgyűlésekről nem maradtak fenn hasonlók. Másrészt személyes jellegükből adódóan, hiszen kizárólag az egyik résztvevő szemszögéből ábrázolják a történteket. Éppen ezért alkalmasak egyes, a hivatalos naplókból kimaradó részletek megvilágítására, és fordítva: rávilágítanak az illető ország- gyűlési résztvevő sajátos szempontjaira, vagyis arra, hogy ő maga mint egy adott társadalmi, felekezeti csoport reprezentánsa, hogyan élte meg az ábrázolt politikai eseménysort. Végül szerepük még jobban felértékelődik az olyan országgyűlések esetében, amikor nem állnak rendelkezésre a hivatalos naplók. Ilyen az 1708-1715. évi diéta, vagyis a Habsburg uralkodó alatt területi integritását visszanyert Magyarországnak a Rákóczi-szabadságharccal összefüggésben megtartott első országgyűlése is. Az ilyen országgyűléseken történtek rekonstruálásához a kutatók csak a magánnaplók tanúságát vehetik figyelembe. A mondott országgyűlés kapcsán azonban ezek forráskritikai szempontból erősen problematikusak, mivel Lányi Pál gömöri alispánnak a Thury Etele által már 1903-1904-ben kiadott naplója és egy másik rendelkezésre álló diárium, a két bihari követ (Komáromi Csipkés György és Bakay Ádám) beszámolója között komoly kronológiai és tárgyi eltérések állnak fenn. Mindezek ellenére országgyűlési magánnapló kiadását ez idáig kevésszer, és utoljára meglehetősen régen vállalta magyarországi történész. Ennek egyik oka persze az, hogy az ebbe a típusba tartozó források közül sok — legalábbis részben — diktálás vagy másolás eredménye, így teljes terjedelemben való közlésük felesleges lenne. Ezért különösen értékes egy, a hagyományos magánnaplók szerzői körétől teljesen eltérő naplóíró, P. Engelbert Hermann morva ciszterci szerzetes munkája, aki a pásztói apáti cím viselője, Florian Nezorin velehradi apát követeként vett részt a magyar alsótábla 1712. évi munkálataiban. Forgó András az ő beszámolóját adta közre a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltárában őrzött Zirci Apátsági Levéltár Kézirattárából. A forrás egyedisége abban áll, hogy egyfelől nem hagyományos országgyűlési napló, hanem a szerzetes magyarországi útjáról szóló jelentés, és mivel P. Engelbert az ország- gyűlési részvétel mellett más, a ciszterci rendhez kötődő ügyeket is intézett, a politikatörténet mellett egyéb témakörökkel kapcsolatban is szolgáltat adatokat (a pásztói apátság ügyei, a pilisi apátság birtokainak átvétele). Másfelől a legnagyobb érdeklődésre számot tartó politikai szakaszok is egy sajátos nézőpontból Levéltári Közlemények, 85. (2014) 313-337. 313
