Levéltári Közlemények, 85. (2014)
Mérleg - Kincses Katalin Mária-Tuza Csilla: Céhtörténeti kutatások és számítógépes adatbázis
Kincses Katalin - Tuza Csilla: Céhtörténeti kutatások és számítógépes adatbázis szociális aspektusok, migráció, környezeti tényezők (környezetszennyezés). Az anyaggyűjtés és feldolgozás szintetikus módon történő elvégzését szorgalmazta, vagyis a levéltári források és tárgyi emlékek együttes vizsgálatát. Talán még ennél is fontosabb volt számunkra Ulrich S. Soénius kölni levéltár igazgató (Vorstand und Direktor der Stiftung Rheinisch-Westfälisches Archiv) előadása, aki részletesen ismertette a német levéltárakban a számítógépes adatbázisok megalkotását, fel- használását, illetve az adatbázisok felhasználói jogosultságát meghatározó törvényalkotás során felmerült problémákat. Az ún. nyitott levéltár-programokhoz kapcsolódó németországi kerettörvény (Gesetz über die Sicherung von öffentlichen Archive) azt a célt fogja szolgálni, hogy a különböző szervezettségű (városi, a tíz tartományi, országos), és profilú (például gazdaságtörténeti) levéltárak 2008 óta újraalakult struktúrájában összhangot teremtsen a kutatás és kutathatóság, az adatnyilvántartás, adatszolgáltatás terén. Expozéjának tanulsága számunkra: előbb-utóbb Magyarországon sem halogatható tovább egy hasonló levéltári törvény megalkotása, melynek többek között keretet kell biztosítania az intézmények közötti adatátadás módjára. Míg Németországban e téren a széttagoltság, a forráslelőhelyek sokszínűsége jelent problémát, mint ahogyan arra egy másik előadó, Klaus Schmitz, a német Kézműves Iparkamara elnöke utalt, addig idehaza elméletileg szerencsésebb helyzetben vagyunk: érdemes lenne megfontolni a Magyar Nemzeti Levéltár új, központosított struktúrájának apropóján egy hazai kerettörvény megfogalmazásának lehetőségét. Az MCA Berlinben meglepően élénk fogadtatásban részesült, különös, elismerő figyelmet kapott, a német kollégák nagy szimpátiával üdvözölték a kutatást és az adatbázist, hangsúlyozva, hogy végre ismét hírt kaptak az immáron mintegy másfél-két évtizede megszakadt szisztematikus magyarországi céhes kutatások, az 1990-es évek közepéig igen intenzíven folyó és nemzetközi szinten is sikert aratott munka folytatásáról, valamint elismerően nyilatkoztak arról, hogy az MCA alkalmazásával Magyarországon már a gyakorlatban is megvalósulni látszik az, amit Németországban még csak terveznek. 2014. április 23-26. között zajlott Bécsben a világ egyik legnevesebb társadalomtörténeti kongresszusának (ESSHC) soron következő, 10. kongresszusa, melynek egyik, európai társadalmi mobilitást körüljáró szekciójában a magyarországi céhtagok mobilitásának kapcsán mutattuk be az MCA-t, mint a kutatásokhoz konkrét alapot szolgáltató adatbázist.61 Előadásunk után tucatnyi írásbeli és szóbeli kérdést kaptunk angol, német, osztrák, cseh és baltikumi kollégáktól, akik hasonló, eddig csak a tervezés stádiumában lévő kezdeményezésekről számoltak be, és elismerően üdvözölték a magyar adatbázist. A konferencia után Iona Williams, az Edwin Mellen Press Ltd. igazgatója és Prof. Dr. Herbert Richardson főszerkesztő kinyilvánították szándékukat, hogy a kiadó megjelentetné a magyarországi céhes adatbázis leírását, lényegét, használha61 ESSHC: European Social Science History Conference. A tanácskozás titkársága: International Institute of Social History, Amsterdam, aktuális színhelye: Universität Wien. Előadásunk címe: Supraregional Exchange and Mobility of Hungarian Craftmen in Europe, időpontja: 2014. április 24. 283
