Levéltári Közlemények, 85. (2014)

Mérleg - Kincses Katalin Mária-Tuza Csilla: Céhtörténeti kutatások és számítógépes adatbázis

Kincses Katalin - Tuza Csilla: Céhtörténeti kutatások és számítógépes adatbázis bezárkózásának történetét illetően akarunk kutatásokat végezni, melynek nem­csak számos gazdaság-, hanem társadalomtörténeti vonatkozása és tanulsága van. Olyan céhek esetében, melyek újonnan alakultak a városba máshonnan be­települő mesterekből, néha még a külföldi születési helyet és időt is feltüntetik ezek a források, valamint azt is, hogy a jelölt hol tanulta a mesterséget és honnan érkezett a településre.55 A céhgyűlésen a céh életének mindenféle ügyei előkerültek: temetések, bün­tetések, gazdálkodás, a céh vagyonáról, ingatlanairól szóló információk, a leg­különfélébb panaszok stb., melyeket a céhülési jegyzőkönyvekben rögzítettek. Ezek a források elsősorban a gazdasági élet kutatóinak, helytörténészeknek, nép­rajzkutatóknak lehetnek fontosak. Megtudhatjuk belőlük, hogy egy adott évben kik voltak a céhtagok, mennyi taxát fizettek, ki mikor halt meg (például már az özvegye tűnik fel taxafizetőként), mikor költözött el és hová. Mivel a céhjegyző­könyveket folyamatosan vezették, előfordul, hogy egy-egy kötet több évtizednyi teljes anyagot tartalmaz, de van példánk arra is - a kolozsvári kádároké -, hogy másfél évszázadnyit (esetükben 1614-1761-ből).56 A céhek vegyes iratai között helytartótanácsi rendeleteket, jelentéseket, céhta­gok különféle, a céhekhez szóló panaszait (például mesterremek elutasítása mi­att), vagy a Helytartótanácshoz intézett panaszokat (például tagfelvételi kérelem elutasítása miatt) találhatunk.57 Várhatóan feldolgozásra kerülnek még a továb­biakban személyi hagyatékok, Kassa esetében mindenképpen a leánycéhekkel kapcsolatos panaszos, illetve peres iratok, vándorlással kapcsolatos dokumentu­mok (vándorkönyvek, atyamesterek feljegyzései), és a későbbi korszakból legény­társulatok iratai is előfordulhatnak. Mint a felsoroltakból is láthatjuk, több intézmény legkülönbözőbb forrástípu­sai kerültek be már eddig is az adatbázisba a középkori oklevelektől kezdődően. Ahhoz, hogy mindezeket egységesen tudjuk rögzíteni, engedményeket kellett tennünk. így például bármennyire is érdekes lehet egy-egy végrendelet tartal­ma, nem sorolhatjuk fel az örökül hagyott szerszámokat. Ugyanígy nem tudjuk minden esetben részletesen jelölni a rokonsági fokokat, vagy pontosan megadni a forrástípust, a terjedelmet. Egy túl sok adatot tartalmazó, igen részletes adat­bázis megnehezítené nemcsak annak kezelését, de bizonyos esetekben a kuta­tást is. Ezért (is) döntöttünk végül a fentiekben már többször említett rögzítési megtudhatjuk, hogy az 1714-ben felvett Ebenchöch Mihály fia, Ebenchöch Ádám 1740-ben lépett be a céhbe (BFL IV.1002.O vegyes céhiratok - mészáros). A kolozsvári kádárok legalább tucatnyi nemzedéke (Gobel, Wentrer, Schwartz, Grunnes, Roth, Schuller, Wagner, Schuster, Galles és több Kádár vezetéknevű család) kísérhető végig több, olykor négy-öt generáción keresztül, az 1560-as évektől kezdődően 200 éven keresztül vezetett protokollumokból. Archivele Nationale Cluj Napoca, Fond 544. Breasle Butnarilor, Nr. 1-4. 55 Pl. a budai seborvos és fürdős céh 1771-ben felsorolja, ki hol született, hol és mennyi ideig tanult, természetesen a külföldi születési és tanulóhelyeket is megtaláljuk (BFL IV.1002.O seborvos). 56 A budai ács céh jegyzőkönyvében a legkülönfélébb ügyeket találhatjuk, a mesterremekkel, tag- felvételi díjjal, fegyelmi kérdésekkel, stb. kapcsolatban, természetesen a tagok neveivel (BTM KM Ctgy. Na. 4410. budai ács céh). Vagy lásd az említett kolozsvári kádár céh protokollumát: Archivele Nationale Cluj Napoca, Fond 544. Breasle Butnarilor, Nr. 4. 57 BFL IV.1002.O vegyes céhiratok. 281

Next

/
Oldalképek
Tartalom