Levéltári Közlemények, 85. (2014)

Mérleg - Kincses Katalin Mária-Tuza Csilla: Céhtörténeti kutatások és számítógépes adatbázis

Kincses Katalin - Tuza Csilla: Céhtörténeti kutatások és számítógépes adatbázis pontosan tudjuk rögzíteni. Ez annál is inkább kívánalom, mert a program a pon­tos jelzetek alapján rendeli össze a céheket a személyekkel, valamint a további­akban a műtárgy- és iratfotókkal! Csak ízelítőül néhány a nyilvántartási rendsze­rekből, melynek sokszínűsége miatt minderre szükség van: a külföldi levéltárak nem ismerik a magyarországi fond-állag fogalmát, a romániai levéltárakban csak fondok vannak, az Országos Levéltárban, mint említettük, egyedülálló szekció-törzsszámos rendszer él, és nem utolsósorban a múzeumok levéltáraktól teljesen eltérő leltári számozási vagy nyilvántartási rendjét is meg kell említeni (gyarapítási számok, leltári számok rendszerei, gyűjteményi egységek, szekrény kataszterek stb.). Mindezen megfontolásokat figyelembe véve került sor végül a már ismerte­tett módon egy „céh-személy" központú adatbázis kialakítására. A rögzítést kis­sé bonyolítja, hogy valójában egy adatbázison belül két külön rendszerben kell szimultán dolgoznunk, ami a teljes adatbevitel után összekapcsolódik, viszont a kutató a keresőfelületen egyszerre látja a céheket és a hozzá tartozó tagokat. A rögzítésnek ez a módja teszi lehetővé azt is, hogy egy céhhez több tagot, illetve egy személyt több céhhez is hozzárendelhessünk. Egy elméleti példa erre: ha egy szabó Fehérváron volt inas, Olmützben töltötte vándoréveit, Sopronban te­lepedett le és végül Budán fejezte be tevékenységét, ezt a pályaívet eddig négy levéltár gyűjteményeinek forrásai alapján rajzolhattuk meg (már ha egyáltalán megtaláltuk a vonatkozó forrásokat) - az MCA mind a négy adatot összekap­csolja ennél az egyetlen személynél. Gondoljuk meg: egy-egy iparos hasonló pá­lyaívének megrajzolása még a 20. századi forrásadottságok alapján is gyakran problematikus vagy lehetetlen! Az adatbázis - indulásként - jelenleg (2014. augusztus) 633 céhet és 3616 sze­mélynevet tartalmaz, a Temesvári Nemzeti Levéltár teljes anyagát, Budapest Fő­város Levéltárának kora újkori céhes anyagát, az MNL OL Kancelláriai Levél­tárában található feloszlatott céhek dokumentumait, a kassai és a pozsonyi állami levéltár anyagának nagyobbik felét és az MNL Fejér Megyei Levéltár céhes doku­mentumainak körülbelül harmadát dolgoztuk fel eddig. Jelenleg az MNL Fejér Megyei Levéltárának, a Budapest Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma céhes gyűjteményének és a kolozsvári levéltár anyagának feltöltése is folyik. A feldolgozott iratok különböző típusú forrásokat jelentenek: céhprivilégiu­mokat, inas-szegődtetési iratokat, tagfelvételi könyveket, céhgyűlési jegyzőköny­veket és a céhek vegyes iratait. A céhprivilégiumok a céhek kiváltságait, jogait, a tagok kötelességeit foglalják össze, 1761 előtt találunk köztük földesúri, egyházi földesúri, azaz püspöki, sza­bad királyi város által kiadott, illetve uralkodói megerősítésűeket is. A15-16. szá­zadi céhprivilégiumok általában csak a kiváltságokat sorolják fel,48 de a 17. szá­48 Az írásunk további részében hivatkozott dokumentumok reprezentatív jellegűek. Csak olyan dokumentumokat említünk, melyek eddig feltáratlanok voltak, s feldolgozásra kerültek az adatbázisban. Ilyen régi, középkori oklevél pl. az 1466-ban Mátyás által a varasdi vargáknak kiadott céhlevél. Csak bizonyos kiváltságokat sorol fel, inkább lehet oltalomlevélnek tekinteni, semmint klasszikus, artikulusokat felvonultató privilégiumlevélnek. A varasdi varga céh levele: MNL OL A 72 No. 14. 279

Next

/
Oldalképek
Tartalom