Levéltári Közlemények, 85. (2014)
Mérleg - Avar Anton: Az Országos Levéltár címereslevél-gyűjteményének feldolgozása és digitalizálása (2011-2014)
Avar Anton: Az Országos Levéltár címereslevél-gyűjteményénekfeldolgozása és digitalizálása III.b.3.b.l.a Címerképek és mesteralakok Az adott pajzs rekordjához rendeltük hozzá a bővíthető listából a rajta látható ábrákat. A címerképek felvételénél a végletekig való egyszerűsítésre törekedtünk, a legritkább esetben használtunk jelzőt, nem tértünk ki a címerkép színére, helyzetére vagy számára sem, aminek célja a keresés megkönnyítése volt. Például ha a címerben egy ezüst nyíllal átszúrt nyakú természetes színű, kiterjesztett szárnyú pelikán a melléből fakasztott vérrel eteti a zöld dombon lévő fészekben ülő három aranyszínű fiókáját, azt a következők - külön-külön való - felvételével írtuk le: domb, fészek, fióka, pelikán, nyílvessző. Bizonyos esetekben mégis alkalmaztunk jelzőt, különösen, ha valamit meg kellett különböztetnünk egy hasonló dologtól: török fej, kétfejű sas, négylevelű lóhere, természetes liliom stb. Ha konkrét, tulajdonnévvel rendelkező címerkép volt a pajzsban, azt természetesen felvettük, például Bodrog vára vagy Lehel kürtje. A növény- és állatfajok beazonosításánál, mint minden olyan címerképnél, amely a festmény elnagyoltsága vagy sérülése miatt nem látszik, segítségül hívtuk a címerleírást, ha az sem juttatott előbbre, egyszerűen azt vettük fel, amit láttunk, például „madár" vagy „növény". A címerképek szó szerint végtelen változatossága folytán azonban nem lehet precíz szabályok közé szorítani leírásukat. A mesteralakok leírása (elméletileg) pontos heraldikai meghatározottságuk miatt talán egyszerűbb volt egy fokkal. A bővíthető listából, mint a címerelemek esetében, egyenként választottuk ki a pajzs bármely részén szereplő mesteralakokat, például „pólya", „keret" vagy „paszomántos balharánt pólya". Indokolt esetben használtuk a diminutívákat (például csík, szalag, karó stb.) is. Ezzel együtt sajnos előfordultak problémás esetek, amint arra már fentebb kitértünk, ezeknél igyekeztünk valamilyen logika alapján eldönteni, melyik megoldás állhat közelebb a valósághoz. A címerábrákon szereplő mesteralakokat és a mesteralakokon szereplő címerábrákat ugyanúgy felvettük, mintha csak egyszerűen a pajzsmezőben lettek volna elhelyezve. III.b.3.b.2. Sisak(ok) Szintén a pajzs rekordjához rendeltük a sisakot is (ha volt, tudniillik például az erdélyi címeradományoknál rendszeresen „lemaradt" a sisakdísz). A „Sisaktípus" bővíthető listás mezőben megadtuk a sisak típusát, amely elméletileg a „csőrsisak" a „rostélyos sisak" és a „pántos sisak" között váltakozhatna, de mivel vannak bizonyos magyar heraldikai sajátosságok, előfordulhat heraldikailag meghatározhatatlan típusú zárt vagy nyílt sisak, sőt, akár huszársisak is. Ezekre még kitérünk a továbbiakban. A sisak rekordjának rögzítése előtt azt is megadtuk választható listás mezőben, hogy a sisak tetején, a sisakdísz alatt, volt-e korona vagy tekercs. Ha nincs semmi, akkor azt írtuk, hogy „nincs". 219
