Levéltári Közlemények, 85. (2014)
Mérleg - Avar Anton: Az Országos Levéltár címereslevél-gyűjteményének feldolgozása és digitalizálása (2011-2014)
Mérleg A könyv alakú okleveleket általában egyszerűbb volt szkennelni, de nem mindig lehetett kétoldalasán, mert - főként a 18. század közepétől - az írást védő papírlapokat fűztek a pergamenlapok közé, és ezek miatt csak oldalanként lehetett felvenni a képeket. Külön problémát jelentett, hogy a szkennerek elrendezéséből (a két oldalról való megvilágításból) adódóan az arany festékkel írt nevek esetenként nem voltak olvashatóak az átnézeti képeken. A szkennelés előtt kinyomtatott jelzeteket tartalmazó cédulákat a felvételeken a színskálával együtt lehetőség szerint az irattól jobbra helyeztünk el, ha ott nem fértek el, az irat valamely üres részére tettük őket. II.c.4. A fájlnevek A fájlnevek megadásakor az volt a cél, hogy azokból a lehető legpontosabban kiderüljön, mit is ábrázol a kép. Ennek megfelelően a mindenkori fájlnevek első részét a pontos levéltári jelzet képezi, például az „R 641. tétel - No. 463/b" jelzetű irat esetén ez „R_64_l_0463_b” formátumban jelenik meg. A fájlnevek fennmaradó része különböző, aláhúzásjellel elválasztott tagokból áll, melyek az adott kép tárgyát azonosítják. Ezek az alábbiak: _arma_ címerfestmény vagy címerkép _ceteri_ minden olyan irat, amely nem az eredeti adománylevél, folyamodvány vagy ezek másolata _copia_ eredeti iratnak a mellette elhelyezett másolata _extr_ könyv vagy füzet formátumú irat külső borítója _foto_ az iratról készített fényképnagyítás-°rigu az eredeti irat _pars_ az irat egy külön felvett részlete _r_ lap formátumú irat előlapja-SigiL pecsét _sigil_tok_ pecséttok _suppl_ folyamodvány _v_ lap formátumú irat hátlapja II.c.5. A digitalizált képállomány ellenőrzése A digitalizálást a feldolgozással párhuzamosan végeztük, hiszen állományvédelmi okokból célszerű a másolatról történő feldolgozás, amennyiben ez lehetséges. Ekkora mennyiségnél természetesen előfordulhat, hogy hiba történik, azaz 202
