Levéltári Közlemények, 85. (2014)
Forrásközlések - Sz. Nagy Gábor: Dokumentumok a Tájékoztatásügyi Minisztérium működéséhez
Forrásközlések 11. Dr. Czímer József jelentése a Tájékoztatásügyi Minisztérium és a tájékoztatásügy tárgyában 1947. január 16. A jelentés küldője: dr. Czímer József, a T.M. segédtitkára, az Új Magyarország szerkesztőségének tagja A jelentés célja: részben információ szolgáltatása, részben pedig - amennyiben a párt állásfoglalása vagy utasítása szükségesnek mutatkozik, annak kérése. Már első jelentésemben, amelyet Bognár hivatalba lépésekor a T.M. és a kommunista hivatalnokainak helyzetéről írtam, megemlítettem, hogy értesüléseim szerint Bognár nekem a minisztériumban jelentősebb szerepet szán. Azóta a következők történtek: Miután Bognárnak hivatalbeli bemutatkozásán nem voltam jelen, másnap felkeresett a lakásomon Rubletzkv Géza (a kisgazdapárt törvényhatósági bizottságának tagja), akit én 1944-ből jól ismerek, és közölte velem, hogy Bognár megbízásából jön. Bognár - mint mondotta - szeretne a minisztériumból valami komoly szervet csinálni, és határozottan meg akarja akadályozni, hogy Balogh akármilyen formában befolyása alá vonja a minisztérium ügyeit, amire a páter igen erősen törekszik, ezért semmiképpen sem engedi, hogy például Vidor a T.M.-ba kerüljön. Bognárnak rólam, e sorok írójáról, jó véleménye van, ezt ő (Rubletzky) is alátámasztotta, és ezért engem komoly munkakörhöz szeretne juttatni. Egyebeknek pedig Bognár tőlem vár javaslatot vagy információt arra nézve, hogy milyen személyzettel lehetne munkaképessé tenni a minisztériumot. Én természetesen az információk elől kitértem, de másnap rögtön visszahívtam a pártcsoportot, és közöltem az elvtársakkal a helyzetet. Gál elvtárs ellen, akinek a kezében volt a minisztérium egyetlen jelentős pozíciója: a lapengedély és a papírelosztás, akkor éppen közigazgatási eljárás folyt, és így a minisztériumban valamirevaló pozícióban úgyszólván egyáltalán nem volt kommunista. Az elvtársak előtt igyekeztem rámutatni arra, hogy a miniszter a jelen politikai helyzetben kommunisták nélkül nem vezetheti a minisztériumot, részben pártunk súlya miatt, részben pedig mert ezzel nyílt támadó felületet nyújtana. Lehetséges azonban, hogy az én személyem előtérbe tolásával belső ellentétet akar szítani a kommunisták között, amennyiben esetleg engem jelölne Gál elvtárs munkakörére. Közöltem, hogy ez nem látszik valószínűnek, de természetesen ilyenfajta jelölést én semmilyen körülmények között sem vállalok. Egyéb kérdésekre nézve kértem a pártcsoport állásfoglalását. A helyzetről a pártközpont részére is jelentést írtam, és kértem, Gál elvtárs pozíciójának megtartását. A káder osztály értesített, hogy ez meg fog történni, és azóta már meg is történt. Közben Bognár magához kéretett. Elmondta, hogy tudomása szerint - amint ő kifejezte - nagy méltánytalanság történt. Állandóan figyelemmel kíséri cikkeimet az Új Magyarországban és egyebütt, tudja, hogy pszichológiából doktoráltam, hogy nyelveket tudok, és hogy a tájékoztatás terén mintegy szakmai képzettségekkel rendelkezem. Tudja, hogy a Partizánszövetség tagja vagyok, és arról is tudomása van, hogy több tervezetet készítettem a minisztérium munkaprogramjára nézve, amiket azonban Balla el sem olvasott. Közölte, hogy ő más ember, ő hallani szeretné a javaslataimat, és szeretne megfelelő helye állítani. Azonban én nem konkretizáltam a javaslataimat, ő nem konkretizálta a megfelelő helyet. Időközben azonban én már dolgoztam egy tervezeten. Természetesen elvi, politikai kérdés, hogy a mai magyar kormánynak kommunista szempontból szüksége van-e akár külföldi, akár belföldi propagandára. Szerintem persze feltétlenül igen. Egyrészt nem kö176
