Levéltári Közlemények, 85. (2014)
Forrásközlések - Gecsényi Lajos: Iratok a magyar emigráció történetéhez -Bartók László bécsi követ és Szegedy-Maszák Aladár washingtoni követ levélváltása (1947-1948)
Forrásközlések megjelent az a nyilatkozata, hogy az ő pártja legyen az emigráció kikristályosodási pontja, rossz fogalmazásnak az eredménye. Ő nem kíván külön praerogatívákat csak azt, hogy az egyesülésben pártjának elnökeként vegyen részt. N. F.-cel szívesen együttműködik koordinációs alapon. Nagyon jó hatást tett rá Tibor és V. Béla közös levele, amely jelezte az ötös bizottság52 megalakulását és a segélyakció megindítását. Esze ágában sincsen a legitimizmust nyíltan zászlajára tűzni, mert az államforma kérdésében majd a népnek kell határozni. Ez egyébként O.53 álláspontja is, akit 3 hét előtt Párisban tájékozódás végett én is felkerestem. O-t figyelmeztettem akkor ennek a veszélyeire, szomszéd állami viszonylatban is. Különben Tompouce gondolata volt, hogy elmenjek ebből a célból O-hoz. S. Dezsőnek teljesen kijegecesedett elgondolása van az emigráció megszervezéséről, beleértve a németországi és ausztriai rendesebb D. P.54-ket. Ezek segélyezését pol. szempontból is fontosnak tartja, miért is Európában az amerikai bizottságnak egy fiókszervezetét kellene felállítani, amelynek ő volna a vezetője. Az európai organizáció végezné azután a segélyezésen kívül az anyaggyűjtési és hírszolgálati munkát. Persze elvben ez mind helyes, de az adminisztrációra is pénz kellene. Viszont ezeket alig lehet a meglehetősen kieső Portugáliából intézni. Svájc sem alkalmas hely, mert itt nyíltan politizálni nem lehet. Most még szigorúbbak, mint a múlt háború alatt. Segélyezési akciók központja viszont lehetne Svájc, mert itt devizakorlátozások nincsenek. Személyi téren Dezső benyomásom szerint idegenkedik D. Gyulától55 és S. Kálmántól.56 Ebben személyes rancunök57 is szerepet játszanak. Határozottan ellene van azonban annak, hogy Jékely,58 Gordon,59 Andaházi-Kasnya60 bent legyenek a „nagy bizottságban". Ha ezek bent lesznek - mondotta, akkor ő nem lesz benne. Egyébként jobb felé Keresztes- Fischerig,61 balfelé Bán Antalig62 hajlandó elmenni, ha utóbbi emigrációba menne. jelent meg havonta kétszer Párizsban Mikes Imre (Gallicus) szerkesztésében. Jelentőségéről lásd Borbándi, 1989.134-135. 52 A Magyar Nemzeti Bizottmány megalakulásának előkészítésére alakított bizottság, melynek Eckhardt Tibor, Nagy Ferenc, Varga Béla, Pfeiffer Zoltán és Sulyok Dezső voltak a tagjai. Eckhardt és Varga levelét nem ismerjük. 53 Pontosan nem azonosítható, valószínűen Habsburg Ottó. 54 Displaced person - „hontalan személy" - a menekültek angol megjelölése. 55 Dessewffy Gyula (1909-2000) újságíró, kisgazdapárti nemzetgyűlési képviselő, a Kis Újság c. pártlap szerkesztője. 1947 nyarán emigrált. A Magyar Nemzeti Bizottmány tagja 1949-től. Kezdetben Franciaországban a rádió magyar nyelvű híreinek szerkesztője (1949-1951), majd a Szabad Európa Rádió magyar adásának vezetője (1951-1954). 56 Saláta Kálmán (1917-1958) kisgazdapárti nemzetgyűlési képviselő. 1947 februárjában elmenekült az országból. A Magyar Nemzeti Bizottmány tagja 1949-től. 57 Rancune (francia) = ellenszenv. 58 Jékely László miniszter, Tildy Zoltán köztársasági elnök kabinetfőnöke. 1948-ban elhagyta az országot. Tagja volt a Magyar Nemzeti Bizottmánynak. 59 Gordon Ferenc (1893-1971) kisgazdapárti nemzetgyűlési képviselő, pénzügyminiszter, berni követ. 1947 júniusában emigrált. Argentínában telepedett le. A Magyar Nemzeti Bizottmány tagja 1950-1956 között. 60 Andaházy-Kasnya Béla (1888-1981) államtitkár, kisgazdapárti nemzetgyűlési képviselő, ankarai követ. 1947 júliusában emigrált. Argentínában élt haláláig. 61 Keresztes-Fischer Ferenc (1881-1948) polgári politikus, belügyminiszter: 1938-1944. A németek deportálták, 1945-ben nem tért haza. 62 Bán Antal (1903-1951) szociáldemokrata politikus, nemzetgyűlési képviselő, iparügyi miniszter. 1948-ban emigrált. Londonban élt. 120
