Levéltári Közlemények, 85. (2014)
Forrásközlések - Gecsényi Lajos: Iratok a magyar emigráció történetéhez -Bartók László bécsi követ és Szegedy-Maszák Aladár washingtoni követ levélváltása (1947-1948)
Forrásközlések 5. / Az emigráció jelenéről tehát nem sok jót mondhatok. A jövőt illetőleg természetesen csak kombinációkra vagyunk utalva. Mihelyt Amerika legalább az idegháború terén aktívabbá válik, már megnyílnak bizonyos lehetőségek. De ezek egyelőre teljesen hiányzanak. Amerika Hangját propagandisztikus célokra felhasználni nem lehet, felajánlott ingyenes közreműködésünket köszönettel elhárították, s Nagy Ferencnek a megígért és akkor csak a mi részünkről felmerült technikai akadályok miatt elhalasztott rádióbeszédére újabb terminust még nem kaptunk. Egyelőre tehát csak abban bízhatunk, hogy ha szükségük lesz ránk, akkor igénybe is fognak venni, de ha ez nem következik be, akkor előbb utóbb emigránsokból bevándorlókká válunk. Ezért Laci azt ajánlanám gondold meg jól, hogy hol akarsz inkább bevándorló lenni, itt vagy esetleg másutt, mert magában az emigrációban sok kilátásunk egyelőre nincsen. Ha jössz, amint hogy egyénileg nagyon remélem, hogy jönni fogsz, úgy eleve azzal a készséggel gyere, hogy az emigráció egyelőre bizony csak mellékfoglalkozás lehet. 6. / Az élet elég drága itten. Penzió nincs, csak szálloda vagy albérlet. Két ember legszerényebben havi 300 dollárból már meg tud élni, de albérleti szobában és részben otthoni vagy drugstorei hideg vacsorával. Mindenesetre célszerű azonnal a legolcsóbb megoldást keresni, mert szállodában igen könnyen sok pénz megy el, még akkor is, ha eleve szerényen kezded. 7/ Varga Bélára igen nagy szükség volna, de még az ő vízuma sem volt rendben, amikor két nappal ezelőtt érdeklődtem. Nagy F. és Tibor között nincs kimondott ellentét, csak nincsen együttműködés. Elvi megállapodás létrejött, de Tibor igen tartózkodó és így az elvi megállapodásból semmi konkrétum sem alakult még ki. Azt azonban sikerült mindenesetre elérni, hogy törés nincs. Magam a parasztuniót tartom a legjobb és leghasználhatóbb platformnak, és amennyiben egyáltalán emigránsi tevékenységet fogok folytatni, úgy azt arra koncentrálom. A magyar dolgokban egyelőre azt látom a fő problémának, hogy az ellentétek kirobbanását megakadályozzuk és hogy a háborús krízis esetére aktuálissá váló nemzeti koncentráció lehetőségét nyitva tartsuk. Inkább szeretnék világos határokat jobbra is, balra is, mint egy névleges egységet, amelynek a körülmények következtében előbb utóbb menthetetlenül ellenforradalmi színezete lenne, különösen, ha a nyugatosokat mértéken túl be kívánnák kapcsolni. Nagy propagandisztikus előnyt látok abban is, hogy végre van egy demokratikus emigrációnk, amely az oroszok és kommunisták kíméletlensége következében jött létre. Az amerikai közhangulat és hivatalos politika végső fordulatának ugyanis az lesz az indoka, hogy az oroszokkal és kommunistákkal nem lehet együttműködni. És ezt inkább hiszik el olyanoknak, akik megpróbálták, mint azoknak, akik eleve a ceterum censeo álláspontján voltak. Lehet, hogy később ez majd tehertétellé fog válni, s akkor természetesen félre kell állnunk. De ma még jobb tanuk vagyunk, mint azok akik ezt meg sem próbálták. Medgyesiné címét sajnos nem tudom. Alth Aurél31 (New York, Gramercy Park 34) biztosan szívesen továbbítja, ő az egyetlen a megmaradottak közül, akivel némi kapcsolatom van, mert tudom, hogy anyagi okokból, nem pedig opportunizmusból vagy titkos kötöttségekből maradt. Kézcsókjaim átadását kérve sokszor ölel a régi barátsággal [aláírás nélkül] USHMM RG-10.436 Box 5. Folder 1. Géppel írt másodpéldány. 31 Alth Aurél I. osztályú konzul a New York-i konzulátuson. Egy évvel később 1948. június 21-én hagyta el állomáshelyét. 116
