Levéltári Közlemények, 84. (2013)

Közlemények - Kádár Tamás: Az utolsó Árpád-házi uralkodó, III. András király megkoronázásának időpontjához

Kádár Tamás: Az utolsó Árpád-házi uralkodó, III. András király megkoronázásának időpontjához

jelezték egyetértésüket - kivételes, országos jelentőségű esemény volt, s mint az új hatalom születésének - szerencsésebb időszakokban csak igen ritkán, több évtizedenként meg-megismétlődő - napja, közéleti értelemben a nagyobb egyházi ünnepekével vetekedő fontossággal bírt.4

Árpád-házi királyaink koronázási napjainak egy jó részét a korabeli krónikásirodalom vagy konkrét datálással, vagy - ritkábban - viszonyított időpontként megőrizte, de közel ugyanilyen számban hagyta homályban azt más, e dinasztiabeli uralkodóink esetében. Ez utóbbi körbe tartozik például két 13. század végi magyar király, IV. László és atyja, V. István is, az utóbbinak mellesleg „pontos" halálidejét is csupán két hazai forrásunk örökítette meg.5 Utóduk, III. András királlyá avatásának dátumát illetően itthoni kútfőink két különböző ismeretet rögzítenek, jelesül a Képes Krónika és Thuróczy Chronica Hungarorum-ja úgy tudja, hogy a Velencéből Magyarországra került herceget a László - július közepén történt - meggyilkolása utáni 18., míg a Váradi Krónika információja szerint a gyilkosságot követő 13. napon koronázták meg.6 Minthogy ugyanezen forrásaink, szerencsénkre, több más elődétől eltérően, IV. László halálának időpontját megadják; közlésük szerint a királyt 1290-ben, Szent Margit vértanú ünnepe előtti hétfőn gyilkolták meg, könnyen kiszámíthatjuk András megkoronázása idejét; információjuk alapján a király tehát július 23-án, vagy 28-án nyerte el a koronát.7

A korszak történéseire vonatkozó legfontosabb, egykorú lévén pedig különösen értékes külföldi forrásunk, Ottokar aus der Gaal (korabeli alakban: Otacher ouz der Geul, 1265 k.-1320 k.) német lovag 1310 táján lejegyzett, Osztrák vagy Stájer Rímes Krónika címmel ismert nagyszabású munkája ugyanakkor úgy tájékoztat, a koronázásra hosszabb interregnum után, egy vasárnap került sor.8 Utóbbi adat és a Váradi Krónika ismerete alapján tehát július 23. tűnne valószínűnek, tekintve az valóban vasárnapra esett a szóban forgó évben, ezt azonban Otacher (Ottokar) másik közlése kérdőjelezi meg. Német kútfőnk Magyarországgal kapcsolatos értesüléseit mindazonáltal érdemes a mindenkor szükségesnél nagyobb kritikával kezelni. Alfons Huber (1834-1898) egy tanulmányában helyesen állapította meg, hogy András koronázásának közvetlen előzményeit a szerző némiképp hamis színben tűnteti fel verses krónikájában, és az interregnumra vonatkozó tudósí4 Bartoniek, 1939. V. István király 1270. június második hetében, I. Károly 1310. augusztus végén, valamint talán második koronázása alkalmával, az előző év június közepén is tartott országgyűlést Fehérvárott. Maga III. András néhány héttel megkoronázása után, a szeptember 1. körüli napokban Óbudán rendezett országgyűlést. Lásd: Zsoldos, 2007. 120.; Kristó, 2003. 300.; Zsoldos, 2003.137.

5 V. István király megkoronázására: Zsoldos, 2007. 119-120.; halálára: Knauz, 1876. 529. IV. László királlyá avatásának időpontjára: Kállay, 1906. 49-50. V. István és IV. László elhunyténak időpontjára: SRH 213-214. (Chronicon Varadiense.) Magyar fordítása: KKM 44. Forrásunk V. István király halálának csak napi dátumát közli helyesen, az év tekintetében téved. SRH 475. (Chronicon pictum.) Magyar fordítása: KK 118. Vö.: Thuróczy, 203.

6 SRH 475.; KK 118.; Thuróczy, 203.

7 SRH 473-474.; KK 117. Szent Margit-nap előtti hétfő 1290-ben július 10. volt. Lásd: Szentpétery, 1912. 49., 81. A király koronázásának közjogi, ceremoniális és egyéb kérdéseihez: Máthé, 1999.

8 OÖR 535. A szerző személyére lásd: Loehr, 1937; Weihnacht, 1989.

5