Levéltári Közlemények, 84. (2013)
Közlemények - Iványosi-Szabó Tibor: A cívis közösség formálódása Kecskeméten a 16-17. században
Iványosi-Szabó Tibor: A cívis közösség formálódása Kecskeméten a 16-17. században ment át. Éppen ezért a kecskeméti társadalom már a korszak végén erősen tagolt lehetett. A kora újkor két évszázadában pedig a polgárosodás újabb jeleit észleljük. Ezen belül — a társadalmi munkamegosztáson túlmenően — elsődlegesen a vagyoni rétegek rajzolódnak ki egyre markánsabban. Mészáros László Kecskemét 16. századi társadalmát elemezve a török defterek alapján három nagyobb csoportot rajzol fel: egy állattenyésztő - tőzsérkedő - pusztabérlő gazdag réteget, egy nagyon összetett közép réteget, valamint a bérmunkásokat, akik közé a napszámosokat, pásztorokat, szolgákat és cselédeket sorolta. Káldy-Nagy Gyula az általa közzétett közel fél évszázad adóösszeírását kamatoztatva a földműveléshez közvetlenül nem kapcsolódó foglalkozásokra utaló adatok alapján készített egy tanulságos összeállítást.18 VI. táblázat Foglalkozásra utaló adatok Kecskeméten Év Diák Pap Kovács Mester Szolga Pásztor Juhos gazda 1546 2 2 116 15591 117 1562 231 41 1580 710 7 11590 54Ebből a táblázatból néhány fontos következtetést feltétlenül levonhatunk. Egyrészt azt érzékelteti, hogy a hódoltság első évtizedeiben mennyire eltérő módon készültek a török adókönyvek, és ebből adódóan csak több év anyaga nyújt számunkra hasznos támpontot, ha egy település társadalmának a sajátosságait akarjuk belőlük kihámozni. A táblázatból levonható másik fontos megállapítás az lehet, hogy a mezővárosban ez idő alatt — a papok mellett — folyamatosan és jelentős számban éltek iskolázott emberek. Ezek száma hosszú időn át ugyan alacsony volt, de a század végére számottevő gyarapodást tételezhetünk fel. Az újabb fontos adatsor a meseterekre vonatkozik. Tekintettel arra, hogy egyéb forrásokból lényegesen pontosabb adatok állnak e téren rendelkezésünkre, megállapítható, hogy a defterek számukat a ténylegesnél jóval csekélyebbnek mutatják.19 A juhos gazdákra és a pásztorokra utaló adatok pedig az állattartásban foglalkozók és cselédeik számára nyújtanak — bár hézagos, de — fontos adatokat. A 17. század első évtizedeiből nagyon töredékes adatok utalnak a város agrártársadalmára. A század későbbi évtizedeiben az adóalapokat, pontosabban az ezekre kivethető adók összegét vették nyilvántartásba. Ezek 1662-től segítik a tár- gyilagosabb áttekintés elkészítését. Az agrártársadalom leginkább meghatározó részét — a helyi adónyilvántartások terminológiáját követve — a gazdák alkották. Gazdának számított — vagyoni állapotától függetlenül — minden olyan családfő, személy, akinek a városban saját telke és azon háza volt. Másik nagy tár18 Mészáros, 1979.153., Káldy-Nagy, 1985. 347-350. 19 Elsődlegesen Szabó Lászlónak a kecskeméti céhek alakulásáról szóló munkájára kell utalnunk. L. Szabó, 1933. 37
