Levéltári Közlemények, 84. (2013)

Levéltári ismertető - Lakatos Bálint: Magyar vonatkozású 1526 körüli oklevelek és levelek Bernhard von Cies trienti püspök levelezésében. Kutatási jelentés

Levéltári ismertető leendő magyar királynét a magyar határig kísérték.12 Matthäus Lang lassú hát­térbe szorulásával párhuzamosan 1522 májusától kancellár, egyúttal júniustól az uralkodó mellett működő „Udvari Tanács" elnöke.13 Ilyen minőségében vett részt az 1522-23. évi wormsi birodalmi gyűlésen, ahol Luther ellen lépett fel. Politikai karrierjének fontos összetevője volt, hogy a Ferdinánd első számú bizalmasának számító Gabriel Salamancával jó viszonyt ápolt és együttműködött. így nem vé­letlen, hogy kiterjedt művészetpártolásának és Trientet fejlesztő építészeti elkép­zeléseinek kezdettől megvolt a pénzügyi fedezete.14 Clesnek kulcsszerepe volt az 1525. évi tiroli parasztháború során a terület pacifikálásában is. Salamanca kegyvesztettségét követően Ferdinánd főherceg 1526 januárjá­ban a titkos tanács elnökévé tette. (1527. február 24-én e minőségében vett részt Ferdinánd prágai koronázásán.)151528 februárjától - kivételes bizalmának jelen­ként - I. Ferdinánd főkancellárrá nevezte ki. Cles főleg a birodalmi ügyekben, az itáliai kérdésben és a vallás ügyében játszott fontos szerepet. Utóbbiban, pél­dául az 1530. évi wormsi birodalmi gyűlésen is egyértelműen a hitújítás ellen és a pápaság érdekében szállt síkra, ugyanakkor főleg az 1530-as évek közepé­től mindvégig a zsinat összehívását sürgette. (Nem véletlen, hogy a már halála után összeülő zsinat helyszínéül épp Trientet jelölték ki.) VII. Kelemen pápa 1530. március 9-én kreálta bíborossá.16 (Cles komoly esélyesnek számított az 1534-ben lezajlott pápaválasztáson is.) Mint Ferdinánd bizalmas tanácsadója a harmincas évek első felében többször is megpróbálta ura politikai érdekeit (főleg a Magyarországot érintő törökelle­nes tervek finanszírozását) V. Károly német-római császárral (1519-1556) elfo­gadtatni, de jó taktikai érzéke és lépései ellenére ezek általában a császár eltérő elképzelésein megbuktak.17 1532-1533 telén Ferdinánd képviseletében volt jelen a pápa és a császár találkozóján, 1535 decemberében pedig V. Károly előtt kellett volna Rómában tárgyalnia Szapolyai János magyar király követeivel. De mivel a császár nem volt Rómában, 1536 márciusában követte Nápolyba. Ennek ellenére nem járt sikerrel, pedig politikai pályája csúcsán állt. A harmincas évek közepére 12 Noflatscher, 1999. 97-98. 13 Vö. Noflatscher, 1999. 338. Az Udvari Tanács (Hofrat) mint tényleges szervezet csak 1527-ben jött létre: Ember, 1946. 50., újabban Winkelbauer, 2003. 40. Ez alakult át a 17. században a Titkos Tanáccsá. 14 Rill-Thomas, 1987.14. 15 Ember, 1946. 52., Winkelbauer, 2003. 40-41. Prágában másolt kódexének (Ordo ad benedicendum regem) bejegyzése is ennek emléke, ahol említi II. Lajos magyar király halálát is. A kódex lát­ható a Palazzo Pretorióban működő Museo Diocesano Tridentino állandó kiállításán (Dalia cattedrale, inv. 368.). A bejegyzés szövege: „Istum librum de alio antiquo libro fecimus transcribi, dum Pragg essemus cum serenissimo Ferdinando Hungarie et Bohemie rege, dum ibi essemus et unus ex coadiutoribus coronationis sue regie maiestatis, quefuit 21 Februari 1527, sed pro maiori parte incoronationi observavimus rubricas pontificalis Romani et altera die quoque coronavimus Annam conthoralem prelibati regis et que fuit filia olim regis Ladislai et soror Lodovici Hungarie etc. regis, qui de anno 1526 contra Tureas obit die autem ultima Augusti etc. Bernardus episcopus Tridentinus." 16 Bíborosi címtemploma a római magyar nemzeti templomnak is számító S. Stefano Rotondo volt. 17 Rill-Thomas, 1987.22-23. 204

Next

/
Oldalképek
Tartalom