Levéltári Közlemények, 84. (2013)
Forrásközlések - Kincses Katalin Mária: Levéltár és levéltáros születik. Markó Árpád visszaemlékezése a Hadtörténelmi Levéltár megalakulására és levéltárosi pályájára
Forrásközlések elérhetők, kutathatók. Leltári számuk 3598/a-e.8 A kötetek címei a következők: Markó főhadnagy feljegyzései... a 34-ik gyalogezred utászosztagának harcairól. 1914. augusztus 31.-szeptember közepe. (1914 októberében írta.); Katonaéletem története I. 1903. október 1.-1915. szeptember 15.; Katonaéletem története II. 1915. szeptember 15.-1921. május 1.; Életem a történettudomány szolgálatában; Hontalanságunk két éve. 1945. január 6.-1947. április 1.; Zenei életem. Hatvanöt esztendő muzsikája a hegedű szolgálatában. (A visszaemlékezések gépelt másodpéldányban a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában is elhelyezésre kerültek.) Az alábbi forrásrészlet Markó Árpád visszaemlékezéseinek egyik kötetéből való, az „Életem a történettudomány szolgálatában" című kéziratból. Ebben részletesen leírja tudományos pályafutását, ezen belül pedig levéltárosi tevékenységét és a Hadtörténelmi Levéltár létrejöttének körülményeit, két világháború közti történetét, elsősorban az Országos Levéltárral való viszonyrendszerben. Jelen írás tehát az említett kézirat levéltári vonatkozású részletét adja közre jegyzetekkel, magyarázatokkal ellátva. A közlés során csak apró, stiláris változtatásokra került sor, a rövidítéseket kurzívval oldottam föl, s a központozást néhol megváltoztattam. FORRÁSKÖZLÉS A Hadtörténelmi Levéltárban A világháború szomorú befejezése után 1920 májusában Budapestre költöztem és rövid ideig az újonnan szerveződő Nemzeti Hadseregben szolgáltam mint a ceglédi, később váci gyalogezred ezredsegédtisztje, de bevallom, nem nagy kedvvel. Ez a - később honvédségnek nevezett - haderő nem volt folytatása a mi régi, katonás, hagyománytisztelő szellemünknek. Amikor a váci ezredet 1921-ben önálló zászlóaljakká szervezték át, elhatároztam, hogy más, nem csapatbeli beosztást kérek.9 Megtudtam, hogy alakulófélben van egy Hadtörténelmi Levéltár. Annak első alapjait Rácz Jenő, akkori vezérkari ezredes10 fektette le azzal, hogy a Vezérkar elrendelte, hogy a honvédcsapatok harctéri iratait időszakonként Budapestre kell szállítani. Segítségére volt Berkó István, akkor alezredes,11 s még néhány, az ügy jelentőségét megértő tiszttel meg8 (Feldolgozásuk, sajtó alá rendezésük jelenleg is tart a Mészáros Kálmán hadtörténész kollégám mai közös munka során, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásának jóvoltából.) 9 Markó Árpád 1906. október 1-jén hadnagyként a kassai béke-állomáshelyű, 1734. május 16-án alakult Cs. és kir. 34. sz. „I. Vilmos német császár és porosz király" magyar gyalogezredhez került szolgálatra. 1921. május 1-jével oszlatták fel az ezredet. 10 Rátz Jenő, nagylaki, vitéz (1882-1952) gyalogsági tábornok, a Honvéd Vezérkar főnöke (1936- 1938), 1938. május 14. és november 15. között honvédelmi miniszter, a Felsőház elnöke (1944- 1945). Markó Árpáddal barátságban volt. 11 Berkó István, vitéz, báti (1880-1958) vezérkari ezredes, főtanácsnok, hadtörténész. Hadtörténelmi Levéltár régi levéltár csoportjának volt az igazgatója 1926. február 24. és 1931. január 1-je között, a Magyar Katonai Szemle főszerkesztője, 1931-ben, majd 1932. március 1-jétől 1932. július 1-jei nyugállományba vonulásáig a Levéltári osztály vezetője volt. 190
