Levéltári Közlemények, 84. (2013)
Forrásközlések - Jakó Klára: Rozsnyai Dávid portai „Tanító írása"
]akó Klára: Rozsnyai Dávid portai „tanító írása" tolmács es a' követnek tőb arra alkalmatos emberei ne csak jelen legyenek, de ha négy négy szemek van is, mind fel nyissák s az olvasás alatt ott űllyenek, mert mind csereléssel s mind substractioval olly hebehurgyák, hogy bizony gyakorta a' nézőnek szemét praecurrallya az olvasónak keze, mellyből néha alkalmas kárai következtek az eggyűgyű követeknek, kiválkeppen ha ott lakos emberinkéi semmi barátkozása nem volt a' feő ponderizansnak De a' nagyob kárnak el kerüleseert mi azt cselekettuk a' követ urakkal, hogy az olvasóknak előttők járóját, mellyet veznedár hasinak31 hinak, egy őt vagy hat talléros atlaczczal megh ajándékoztuk, a' fel olvasás után, csak igen megh ne hánta s igazán olvastatta legjen az adót, melly kis ajándekocska ha in usum mentis, nem a' nagyob kártol félő követ vétke úgy, mint azoké, kik soha szemeket fel nem nyittyák a' naponként ujjulo gravameneknek remedialasára. De mindazonáltal csak megh tudgya ám azt a' követ ur, hogy soha bizony úgy megh nem csinalhattya őket, hogy az adó tőbnek talaltassek, ellenben soha a' követ emberi sem vigyázhatnak úgy, hogy vagy cserélni való ki ne vetessék, vagy őt s hat s néha tiz tallér is héja ne találtassák, melly ha csak annyival megh lészen, mongya azt a' követ, hogy semmit supplealt. Vége lévén az olvasásnak, az jnspektor ur bé pecsételteti mind az erszényeket es ugjan ott mingyart, ismét a' magunk szekereire magunkal mind fel rakattyák, de annakis igen caute kell lenni, hogy a' pecsétek alatt levő sacskok pecséttyekben megh ne romolyanak. Ez alatt a' kapitihák, tolmács és a' követ tőb emberiis mind ott állyanak, migh igaz szám szerént a szekerekre rakodik a' száz hatvan erszény. Az után a' szekér mester mind a' ládákra s mind a' szekerekre hánnya fel a' lakatot es valamigh a' követ a' császárral szemben lesz, éjjel nappal mind addigh ott lakjék a' szekerek mellett egynehanyad magával. Jtt reá vigyázzon a' követ hogy ha az az ur tudni illik a' feő tefterdár, kinek hazánál lésznek a' pénzes szekerek, nem a' divan ülő vezérek között van, tehát annak semmi ajándekja nem jár, ha azt mongya, hogy lám az előtte valóknak járt, arra azt kell felelni, hogy azok divan ülő vezérek voltak s azért járt. Mert nem minden tefterdár divan ülő vezér, az ollyannak semmi ajándekja nem jár, de ők megh próbálnak, hogy szokást csinálhassanak. Mind ezek előtt penigh intentalni kell a' feő tolmács által, hogy a' régj jo szokás szerént olvastatnék a' kővet szállásán fel a' pénz. De itt Tamás vagjok. Negyedik szembe léte a' kővetnek lészen a' császárral. Mikor megh izenik a' kővetnek, császárral való szemben létének idejét, a' maga csaussának a' kővet hadgya megh, hogy szám szerént nyolcz csausokat hozzon, kik tollason kisírják fel a' kővetet a' császárhoz, ez alatt penigh a' lovakat vigyék el a' pénzes szekerekhez, hogy azok is indulhassanak megh onnét, úgy, hogy eggyűtt jussanak a' követtel a' császár kapujához, ezt moderalhattya a' kővet urnák a' maga csaussa. Bé menvén a' császár udvarában, megh mutattyák a' középső kapunál hol szállyon le a' kővet a' lóról, csizma vonatás itt nem lesz, mert a' császár eleiben is abban mégyen. Azt is megh mutattyák hová űlljőn addigh a' kővet, a' migh bellyebb viszik, itt a' migh vesztegh űl, nem illik, hogy ott senkinek pénzt osztogasson, hanem csak igen modeste űlljőn vesztegh. Gyakrabban úgy esik, hogy a' rágusiai követek is azon alkalmatossággal lésznek szemben a' császárral, kik mint persuasiosusok, minek előtte bé vinnék a' kőveteket a' divánban, azt cselekszik, hogy a' kapusoktól datummal el kunyorállyák a' job kéz felől való ülést a kapu között, de a' magyar kővet ezt mint generosa gens számban se végje, mert 31 Veznedár basi (veznedár bafi): a defterdári hivatal kifizetésekkel foglalkozó alkalmazottainak vezetője. 177
