Levéltári Közlemények, 84. (2013)

Közlemények - Gőzsy Zoltán: Szempontok az 1733. évi Cassa Parochorum összeírások vizsgálatához Baranya és Tolna megye példáján

Gözsy Zoltán: Szempontok az 1733. évi Cassa Parochorum összeírások vizsgálatához

viszont, illetve Dárdán, Mecseknádasdon Nyárádon és Szekcsőn 1 forint 50 dénárt, Pécsen pedig két forintot kellett adniuk. Kevesebbet csak Kővágószőlősön (85 dénár) fizettek. Az asszonykelő (introductio puerperae/post partum) és a házasság utáni új asszony bevezetés (introductio neo-nuptae) szinte mindenhol öt dénárba, illetve hét krajcárba került, Siklóson viszont egyáltalán nem kértek ezekért pénzt. Darázs, Kővágószőlős, Nyárád Szakadát esetében a házasság utáni új asz- szony bevezetés költségétől tekintettek el.130 Megkülönböztettek felnőtt- és gyermektemetést,131 előbbiért 50, utóbbiért 25 dénárt kellett törleszteni. Ennél többet, egy forintot kellett fizetni a felnőtt temetésért a két Mercy-birtokon, Hőgyészen és Szakadáton, továbbá Aparon, Dárdán, Siklóson, Szilváson, úgy, hogy az utóbbi három településen a gyermektemetések is drágábbak voltak (40-50 dénár). Pécsen egységesen egy forintba került a temetés. Kakasdra és filiáiba (Bélác és Ladomány)132 az 1720-as évek elejétől költöztek német lakosok. Ladományon a konvenció szerint, amennyiben nincs akadályoztatva a plébános, temetésnél három misét kell mondania, ebben az esetben azonban két forint jár neki.133

Az összeírásban ritkán találkozunk temetési búcsúztatással (concio), egyrészt az egyház sem preferálta (Tolna megyénél olvashatjuk, hogy erre nem lehet kötelezni a plébánosokat),134 135 másrészt nem volt szokásban („Funebralis concionis intra incolas huius parochiae non habetur usus ..."),135 Paksnál azt említik, hogy „ritkán" esik meg („Conciones funebres rari hic loci expetuntur ...")!36 Úgy tűnik a forrásból, hogy inkább a németséghez kötődik a temetési beszéd, csak az ő esetükben tárgyalja az összeírás, és valószínűleg ennek köszönhető az is, hogy csak a Tolna megyei rész foglalkozik ezzel a kérdéssel.

A filiákban szinte kizárólag az anyaegyházzal megegyező stóla-tételekkel találkozunk („... eadem norma uti in principali parochia ..."). Érdekes ebből a szempontból Mágocs esete, ahol a pécsi pálosok tartottak fenn licenciátust, és jóval kisebb tételekkel találkozhatunk.

Pécsen igen komoly bevételt jelentett a stóla, összesen 434 forint 41 dénárt, ebből különösen a házasság és a temetés illetéke volt jelentős, előbbi 152, utóbbi 176 forintot tett ki ekkor. A püspöki város számára azért bírt különös jelentőséggel a stóla, mert a plébános jövedelmének 86,25%-át ez tette ki.

A protestáns lelkészek javadalmazása részben uradalmi szabályozás, részben kialakult szokás alapján történt. A Claudius Mercy birtokában lévő Nagymányok lelkészével kapcsolatban találkozunk ilyen szabályozással (ex constitutione dominali).137

130 Tamásiban egy tyúkot kértek még az öt dénár mellé. MNL TML IV.l.d. Ö 453. 28.a.

131 A Baranya megyei szövegben: sepultura adulti, sepultura parvuli, illetve sepultura majori, sepultura minori, a Tolna megyeiben: funur adulti, funus parvuli.

132 Filiák: Belác és Ladomány. Belácot 1935-ben egyesítették Kakasddal. Schematizmus, 1981. 225. Ladomány ma településrész Bonyhád területén.

133 „A comitiva funerali adulti cum juxta conventionem pro tali dominus parochus non impeditus tres missas de requie absolvere teneatur, fl. 2 percipit..." MNL TML IV.l.d. Ö 453.10.

134 „... ad eam Parochi nullo modo obligantur ..." MNL TML IV.l.d. Ö 453. 2.

135 MNL TML IV.l.d. Ö 453. 8.

136 MNL TML IV.l.d. Ö 453.15.a.

137 Bár ettől eltértek a helyi lakosok. MNL TML IV.l.d. Ö 453. 6.

133