Levéltári Közlemények, 84. (2013)
Közlemények - Kádár Tamás: Az utolsó Árpád-házi uralkodó, III. András király megkoronázásának időpontjához
Közlemények nemcsak a 13-i királyavatás elképzelhetetlen, de a tíz nappal későbbi időpont is felettébb kétséges.20 Visszatérve András annus regni-datálásaihoz azt találjuk, hogy a koronázás július 23-án történt voltát az e tekintetben szóba jövő 12-ből legalább nyolc oklevelünk alapján is meg kell kérdőjeleznünk. Ezzel szemben mindössze egyetlen egy olyan privilegium említhető - az 1298. július 26-i -, amely 23-ra enged következtetni. (Ebben a kilencedik uralkodási év szerepel.) Feltétlenül szót kell ejtenünk a vizsgált okiratanyag két legtalányosabb és legtöbb fejtörést okozó darabjáról - András két 1291. július 21-i keletű, előde adományait megerősítő okleveléről, amelyek a király második uralkodási évére vannak datálva. Tanúságuk nyomán arra gondolhatnánk, hogy a koronázás mégis 13-án volt, az ugyanez év augusztus 1-ig terjedő időszakban ellenben négy „regni autem nostri anno primo”- megjelöléssel záródó kiadványunk is van, a későbbi évekből pedig további nyolc királyi okirat cáfolja ezt.21 Bár eredetiségüket illetően - a koronázást szintén 23-ra tévő - Borsa I. nem emelt kifogást, az némiképp kételyeket támaszt, hogy mindkettőben említést tesznek az adományosok az Ausztria elleni hadjáratban szerzett érdemeiről (is), noha az csak alig egy hónappal korábban indult meg.22 Ha ugyan nem - egyébként minden más tekintetben - „tökéletes" hamisítványokról beszélünk, talán leginkább azt vélelmezhetjük, a hadakozás és a tábori élet kényelmetlen viszonyaihoz nyilván nem könnyen alkalmazkodó kancellárián azokban a napokban ilyen hibákat eredményező felfordulás lehetett. Az András király koronázása időpontjaként felmerült harmadik dátumunk, július 28., jóllehet a másik két véleménnyel szemben az uralomváltás bemutatott történetéből következő tér- és időtényezők szerint nagyobb valószínűséggel bír, ugyancsak nem látszik elfogadhatónak. Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül a nem egységes datálásból származható eltéréseket, maga a király oklevéltárának összeállítója, Borsa I. több okmány esetében is felveti ennek lehetőségét. Mint említettem, bő féltucatnyi olyan oklevelet ismerünk azonban, amelynek keltezése arra mutat, a koronázás július legvégén történt, míg ezzel szemben mindössze egyetlen július 23-ra utaló kiadványunk van, így véleményem szerint ezzel nem indokolhatjuk a jelenséget. A probléma tekintetében legárulkodóbb év, 1291. július 10. és augusztus vége között kelt diplomái már önmagukban is arra ösztönöznek, a koronázás időpontját július legutolsó, 28. utáni napjaira vagy 20 András Bécsből hajón jött magyar földre, útját a Dunán folytatta Buda felé, így azonban átlagsebessége jócskán elmaradhatott a lóháton elérhető értékek (15-65 km/ó) maximumától. 21 Az 1291. évi oklevelek: RA 3747-3748., 3761., 3774. sz., a későbbi időszak kiadványai: RA 3945., 3980-3981., 3984., 3986., 4067-4068., 4182. sz. 22 1291. július 3-i, Fehérvárott kelt okleveleiben III. András említi, hogy a várost az osztrák herceg ellen indított hadjárat idején az - ott, a Boldogságos Szűz-bazilikában őrzött - királyi (vagy ország-) zászló kibontása végett kereste fel, és tudjuk, hogy már június 29-én is a fejéri székvárosban tartózkodott. 1291. június 29.: DL 91 789, kiadása: CDAC Tomus V. 26.; július 3.: DL 49 677, kiadása: CDAC Tomus X. 23-24.; DF 268 252, kiadása: RA 3737. sz. A két, Borsa által hitelesnek elfogadott július 21-i privilegium: DL 99 872, kiadása: CDAC Tomus XII. 503-504.; CDAC Tomus X. 13-14. Szerfelett valószínűnek látszik, hogy a sereg egyik fő gyülekezőhelyéül is Székesfehérvárat jelölték ki. Az ez alapján minden bizonnyal már június végén megkezdődött hadjárat kronológiájára és eseményeire: Pauler, 1899. 426-433.; Wertner, 1916. 10
