Levéltári Közlemények, 84. (2013)
Közlemények - Iványosi-Szabó Tibor: A cívis közösség formálódása Kecskeméten a 16-17. században
Iványosi-Szabó Tibor: A cívis közösség formálódása Kecskeméten a 16-17. században összegét. Úgy tűnik, hogy tartalékok képzésre ott sem nyílt lehetőség.133 E néhány adat birtokában igen kockázatos lenne egy széleskörű összehasonlítás, de azt talán megállapíthatjuk, hogy a lényegesen kevésbé iparosodott, sokkal kisebb kereskedelemmel rendelkező Kecskemét lakosságára a hódoltság utolsó negyed századában viszonylag jóval nagyobb teher hárult. A lakosság körében a felhalmozás lehetőségei is ennek megfelelően lényegesen szerényebbek lehettek. A kép teljesebbé tétele érdekében célszerű felidézni az 1703. évi állapotokat. Ezt részben az indokolja, hogy így a mezővárosi közösség fejlődési folyamatából csaknem fél évszázadot tudunk áttekinteni, részben pedig az, hogy a török kiűzését követő másfél évtizedben jelentkező néhány tendenciára is felfigyelhetünk. A nyilvántartás összesítése azt jelzi, hogy az adózásba bevontak száma a jelentős migráció ellenére nem változott. Ez részen annak a következménye, hogy 1691-ben egy komoly pestis járvány pusztított a városban. Az egyes vagyoni csoportokon belül viszont számottevő átrendeződést jeleznek a kigyűjtött adatok. Ezen másfél évtizednek a mezőváros társadalmára gyakorolt ellentmondásosságát figyelhetjük meg. A vagyontalanok, a teljesen reménytelen állapotban levők száma, aránya jelentősen tovább nőtt és a Rákóczi-szabadságharc kezdetére 35%- kal bővült. Nem lehetetlen, hogy a kuruc seregek első jelentős követelései miatt kellett már velük bővíteni az adózók számát. Viszont az is tény, hogy a soraikba ugyancsak sok szegényt gyűjtő törpebirtokosok száma igen komolyan, 20%-kal csökkent. Többségük teljesen vagyontalanná vált, közülük 26 család viszont a vagyonosabb csoportokba emelkedett. Bármilyen csekély is ez a növekedés, fel kell rá figyelnünk, hisz nagyobbrészt még a hadszíntér árnyékában meginduló gazdasági élénkülés eredményének tekinthetjük. A kisbirtokos családok száma nyolccal (2,5%), a középbirtokosoké tizeneggyel (csaknem 9%), és még az igen gazdagoké is héttel (15%) nőtt. A beszedett adók összegét feltétlenül növelték a kuruc hadsereg részéről jelentkező első követelések, de még így is alig múlta felül az 1675-ben behajtott adók összegét. A csökkenés 1689-hez képest viszont több mint 28%-os volt. Bár a városra nehezedő terhek érezhetően csak 1695 után mérséklődtek, a változásoknak a város gazdaságára és társadalmára gyakorolt hatása mégis jelentős, főként, ha figyelembe vesszük, hogy közben sáskajárások és egyéb természeti csapások is sújtották a várost. Feltétlenül fel kell figyelnünk arra, hogy az egy főre eső adók összege az egyes vagyoni csoportokon belül igen eltérő. A vagyontalanokra hárított teher növekedése viszont több mint feltűnő. A másik legnagyobb csoportnak, a törpebirtokosoknak az átlagos terhe nem nőtt. Annál szembetűnőbb a kisbirtokosokra kivetett átlagos összeg, amely közel 37%-kal csökkent. A középbirtokosok ez évi adója pedig több mint 40%-kal lett kisebb, mint 1689-ben. A legfeltűnőbb viszont a gazdagok megterhelésének a mérséklődése, amely ekkor alig haladta meg az 1689. évi teher felét. Bár meg kell jegyeznünk, hogy az utóbbi két csoportra kivetett adó átlagos összege még így is magasabb volt, mint a hódoltság békésebb éveiben. 133 Szendrey, 1984.145-146., 234-236. és 260-263., Csukás, 2004. 99
